Délvidék 

Ada: A haladók fizetnek a Vihar hadműveletre emlékezőknek? A városból elűzött magyarokról miért nem emlékeznek meg?

H. Á.

Huszonkét éve, 1995. augusztus 4-én indította meg a horvát hadsereg a Vihar fedőnevű hadműveletet, amelynek során négy nap alatt ellenőrzése alá vonta a horvátországi szakadár szerb területek java részét. Onnan 150-200 ezer szerb nemzetiségű lakost üldöztek el, akiknek egy jelentős része Délvidéken, sokak magyarok által lakott településeken találtak maguknak új otthont.

A sok család életében máig traumát okozó eseményről Szerbia szerte a napokban emlékeznek meg.

És ha valaki szolidaritást tud vállalni az elüldözött szerb családokkal, akkor azok az épp a határon túli magyarok, akiket a Kárpát-medence számos országában üldözték és zavarták el otthonaiból.

Az idén 22 éve történt eseményre azonban „valamilyen oknál fogva” Adán kiemelt figyelmet fordítottak.

Ez ügyben szerkesztőségünk egy olvasói levelet is kapott, amelyben arról tájékoztatták a DélHírt, hogy hogyan is toborozták a résztvevőket a mai megemlékezésre.
,,Az adai Szerb Haladó Párt, a nagykikindaiakkal együtt szervezett buszjáratot indított Veternikre a Vihar-hadművelet 22. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezésre. Valamint személykocsiikkal is viszik az embereket. Ismét ,,megkértek” olyan személyeket is, hogy vegyenek részt ezen az eseményen, akik nem a haladó párt tagjai, aktivistái, de a munkahelyük nagyban függ a haladóktól. Vagy mész, vagy nem dolgozol, ki nem mondott zsarolásról van szó. Délután 16:00 órakor indultak, 19:00 órára Veterniken kellett lenniük. 20:00 órakor kezdődött a program. Persze a részvételért ismét fizettek, 1000 dinárt ígértek a rákényszerített embereknek ezért a kis kiruccanásért. Romákat is hívogattak, de sokan nemet mondtak, mivel még a régebbi összejöveteleken való részvételért ígért pénzt sem kapták meg a haladóktól.” – írja a neve elhallgatását kérő olvasónk.
Hogy erős politikai ukázt kaptak az adaiak, azt az is bizonyítja, hogy a község vezető politikusa, Bilicki Zoltán polgármester maga is az emlékezésre kér mindenkit. Bilickit még a Demokrata Párt politikusaként nemrégiben a szerb rendőrség szenteste hurcolta el megbilincselve korrupciós vádak miatt, azóta saját választóit is elárulva átlépett a haladókhoz és azóta a több millió eurós sikkasztási vádakról sem hallani.

A félreértések elkerülése végett fontos kihangsúlyoznunk, hogy az elűzött családok tragédiájáról mindenképp meg kell emlékezni méltó módon. De hogy a politikai hátszél mennyire ad hitelességet egy olyan párttól, akik az események idején még a Szerb Radikális Párt háborús provokátorai voltak, az már megint csak egy másik lapra tartozó kérdés.

Mint ahogy az is elgondolkodtató, hogy egy erős magyar többségű járásban a kölcsönösség elve vajon miért nem érvényesül? Hiszen, hogy rájöjjünk arra, hogy a véres délszláv háborúk még kiket űztek el otthonaikból, ahhoz elég csak megnézni Ada 1991-es és 2002-es népszámlálási adatait. Ugyanis Adának 1991-ben 12.078 lakosából 10.010 magyar, 1075 szerb, míg 2002-ben 10.547 lakosából 8744 magyar, 1106 vallotta magát szerbnek. Innen is látszik, hogy Adáról több száz család menekült el a balkáni háborúk éveiben, ám értük nem szól a sziréna, miattuk nem osztanak ezer dinárokat vagy szerveznek összejöveteleket.

Hasonló bejegyzések