A szerbek nem értik, miért elégedetlenkednek a magyarok és a horvátok a nemzeti tanácsok hatáskörének csökkentése miatt
„Miért baj a magyarok, a horvátok és a bunyevácok számára, hogy a nemzeti tanácsok jegyzőkönyvei szerb nyelven készülnek majd? Netán attól tartanak, hogy nem fogják megérteni azokat?”
Ezt a kissé cinikus kérdést a belgrádi Novosti napilap teszi fel.
A magyarok, a horvátok és a bunyevácok továbbá nehezményezik a nemzeti tanácsok tagjainak depolitizációját, a hatáskörök csökkentését az oktatási és művelődési intézmények kapcsán, valamint azt, hogy
a jövőben egyes határozatokról csak véleményt mondhatnak, javaslatokat már nem tehetnek,
vonta le a következtetést az említett újság.
– A nemzeti tanácsokról szóló törvény tervezetének elkészítése során nem volt partnerviszony a törvényhozók és a nemzeti tanácsok között. Ennélfogva a tervezet az alkotmánybíróság határozatával való összeegyeztetésre, a jogi rések megállapítására és a szerzett kisebbségi jogok csökkentésére korlátozódik – jelentette ki Martin Bačić, a Horvát Nemzeti Tanács elnöke, majd hozzáfűzte: – Teljes abszurdum, hogy az esetleges törvényszegésekért a tervezet szerint csak a nemzeti tanácsok felelnek, az állam nem.
A Novosti Csonka Áront, a VMDK elnökét is megszólaltatta, aki kiemelte: az alkotmány értelmében minden nemzet használhatja a saját nyelvét, ám ennek ellentmond az a javaslat, miszerint a nemzeti tanácsok anyagainak eljuttatása szerb nyelven kell, hogy történjen.
A VMSZ-es Nyilas Mihály tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi titkár azt nyilatkozta a Novostinak, hogy maradt még elég idő a törvénytervezet esetleges módosítására.
Mirko Bajić, a Bácskai Bunyevácok Szövetségének elnöke, aki egyébként a haladók embere, szintén elégedetlen a szóban forgó dokumentummal, főleg azért, mert életbe léptetése esetén a politikai pártok vezetőségi tagjai nem lehetnek majd egyúttal a nemzeti tanácsok tagjai is.
