„Vajdaság Szerbiához való hozzácsatolása egyenlő a tartomány megszállásával”
A Vajdasági Klub civil szervezet találkozót szervezett egy újvidéki szállodában, amelyen a tartomány teljes autonómiájában, sőt, függetlenségében reménykedő történészek, jogászok, közgazdászok, politológusok és egyéb értelmiségiek jelentek meg.
Az összejövetelt Branislava Kostić, a Vajdasági Klub elnöke nyitotta meg, aki folyamatosan hangoztatja a tartomány köztársasági státuszáért tett lépések szükségességét.
Dimitrije Boarov közgazdász felszólalásában kiemelte, hogy „alaposan át kellene fésülni Vajdaság elmúlt száz évben, a Szerbiához való csatolás óta kialakult helyzetét és körülményeit”. Szerinte feltétlenül szükséges biztosítani és megőrizni Vajdaság autonómiáját, mert az minden itt élő polgár érdeke.
Milivoj Bešlin történész úgy véli,
a szerb nacionalista ideológia, amely dominál Vajdaságban, képtelen megtűrni az autonómiát,
de ennek ellenére mégsem tudta teljesen eltörölni a tartomány pluralista jellegét.
Duško Radosavljević politológus kihangsúlyozta, hogy olyan alapos és színvonalas elemzésre van szükség a tartománnyal kapcsolatban, amely lehetővé tenné a jelenlevők közös fellépését. Mindenki számára világos, hogy Szerbia szerkezete korántsem megfelelő, állapította meg.
Aleksandar Odžić, a Vajdasági Párt elnöke ennél konkrétabban fogalmazott. Mint mondta,
Vajdaság Szerbiához való hozzácsatolásáról szóló 1918-as évi határozat a tartomány megszállása kezdetének tekinthető.
Eljött az idő, hogy Vajdaság száz év után elnyerje politikai és gazdasági szubjektivitását, vagyis mindazt, ami az önálló működéshez szükséges, szögezte le.
A felszólalók nem túl nagy befolyással rendelkező, zömében baloldali szerb értelmiségiek. Ennélfogva nem valószínű, hogy a találkozónak nagyobb visszhangja és hatása lesz, de az ott elhangzottak a délvidéki magyarok számára is kétségkívül szimpatikusak lehetnek.
(Alapinformáció: Politika, fotó: slobodnaevropa.org)
