Orbán Viktor a szerbekről is szólt tusnádfürdői beszéde után, a délvidéki magyarokról azonban nem
Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Tusnádfürdőn tartotta meg éves beszédét, amelyet minden évben az egyik legfontosabb megszólalásának tartanak. Az erdélyi előadása után a hallgatóság kérdéseire válaszolva Szerbiáról is beszélt Orbán Viktor.
Az MTI tudósítása szerint Orbán Viktor Szerbiáról szólva hangsúlyozta: Szerbia nem a Balkánhoz, hanem Közép-Európához tartozik, ahogy Montenegró is.
Rámutatott: meggyőződése, hogy Magyarországnak mindent meg kell tennie, hogy ezen országok minél hamarabb az unió tagjai legyenek.
Magyarország történelmi érdeke, hogy Szerbiával egy politikai közösségben legyen – mondta a magyar kormányfő, aki megjegyezte: úgy érzi, ezt a szerbek is így látják.
A Magyar Távirati Iroda arról nem számolt be, hogy a szerb magyar kapcsolatok tekintetében felmerült volna, a délvidéki magyarok helyzete vagy a délvidéki magyarság problémái a tusnádfürdői Orbán beszédben. Olyanok mint például a koszovói cigányság magyar falvakba való betelepítése, a szerb médiatörvény miatt megszűnt magyar médiaházak ügye, a megcsonkított nemzeti tanácsokról szóló törvény vagy akár az olyan lélektani fontosságú témák mint, hogy Vajdaság tradicionális zászlaja az a lobogó lett, amely alatt a szerb csapatok 1848/49-ben magyar falvakat koncoltak fel, vagy hogy szerbek ünnepnappá tették 1918 november 25-ét, az elcsatolásunk napját.
Míg Orbán Viktor korábban azt mondta, hogy nem lehetett másfajta döntést hozni, minthogy Délvidék elcsatolásának napja vajdasági ünnepnap legyen, addig ugyanott Tusnádfürdőn a miniszterelnök-helyettes, Semjén Zsolt Erdély elcsatolásának ünnepnapjáról már negatívan beszélt és az 1918-ban tett autonómiaígéretére emlékeztette a románságot.
