2017, március 25, szombat
   
Betűméret

"A magyarok és horvátok könnyen megértik egymást" - Interjú Mario Vrseljával, a délvidéki horvátok új nemzedékének vezetőjével

a0Mario VrseljaA magyarok és a horvátok évszázadokon keresztül egy sorsközösségben éltek, általában egy azon ország zászlaja alatt. Az utóbbi száz év viharos eseményei felborították ezt az együttélést, de a kilencvenes évek balkáni polgárháborúi során valamelyest ismét erősödött a szolidaritás. Emlékezzünk csak a szlavóniai Árpád-kori település, Szentlászló és Kórógy hősies kiállására a szerbekkel szemben. Szerbiában (hivatalosan) 57 ezer horvát él, legtöbbjük a magyarokkal együtt Bácskában és Szerémségben. Mégis, annyira keveset tudunk a horvát közösség helyzetéről. Ezért kerestük meg a délvidéki horvátság egyik legperspektivikusabb fiatal politikusát, Mario Vrselját, aki készségesen válaszolt a DélHír Portál kérdéseire.

Kérlek mutatkozz be. Hol élsz és jelenleg mivel foglalkozol?

Szávaszentdemeteren (Sremska Mitrovica) születtem 1986-ban, egy vajdasági horvát családban, melynek gyökerei a boszniai Hercegovináig nyúlnak vissza. Az általános iskolát és a gimnáziumot a szülővárosomban fejeztem. Végzettségemet tekintve történész és politológus vagyok. A politikai életbe még 2000-ben csöppentem bele, a Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) aktivistájaként, melynek Slobodan Milošević rezsimjének megdöntése volt a célja. Az Újvidéki Egyetem bölcsészkarán támogattam az egykori Diák Jobboldal tevékenységét, mely ellenpólusa kívánt lenni a Diák Baloldalnak, mely gyűjtőtábora volt Slobodan Milošević híveinek, illetve feleségének, Mire Markovićnak. Ez az időszak meghatározta a későbbi politikai irányvonalamat is. Jelenleg Újvidéken és Szávaszentdemeteren élek, illetve dolgozom.

A Horvát Nemzeti Tanács Ifjúsági Bizottságának elnöke, pontosabban felelőse, illetve a Vajdasági Horvátok Demokratikus Közössége Ifjúsági Szervezetének alelnöke és a párt ifjúsági külpolitikai referense is vagyok. Nemrégiben Horvátországban kineveztek a HSS-HDZ nemzetközi pártkoalíció tagjának, mely a külhoni horvátok ügyeivel foglalkozik. A Horvát Tanya nevű lap főszerkesztője, valamint egyik szerzője vagyok a zágrábi kiadású A szerémségi horvátok lexikona c. történelmi könyvnek.

Miként kerültél bele a politikába? Melyek voltak a fő állomások?

2006 tavaszán a szülővárosomban tagja lettem a Nenad Čanak vezette Vajdasági Szociáldemokrata Ligának. Később azonban a párt horvát tagjainak egy részével – a horvát nemzetiségűek látványos párton belüli mellőzése miatt – elhagytam ezt a pártot, és egy kiemelten fiatal gárdával 2009-ben megalapítottuk Szávaszentdemeteren a Szerémségi Horvát Kezdeményezés pártját, majd az önkormányzati választáson egy képviselői helyet szereztünk.

1Milan Bandic

Milan Bandić, Zágráb polgármestere

2008 elején váltam Horvátország állampolgárává. Az volt életem egyik legboldogabb napja. Aztán 2010 tavaszán sikeres tárgyalások végén az addigi legnagyobb országos horvát párttal (Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetsége) egyezségre jutottunk, és megkezdődött a Vajdasági Horvátok Demokratikus Közösségének újrajegyzése, s egyben a mi pártunk fúzióra léptetése. Ezután már Szerémségben is megjelent a legnagyobb országos horvát párt. Most is azt gondolom, ez egy történelmi lépés volt a horvátság számára, hiszen sikerült egyesíteni Szerémség és Bácska horvát közösségeit, ezzel pedig új esély kínálkozott népünk számára, és így megerősíthettük a kisebbségi jogállásunkat Szerbiában.

Még ugyanebben az évben megválasztottak a VHDK szávaszentdemeteri ifjúsági szervezete elnökének, majd az egész szerémségi régió elnökének. 2012 óta vagyok tagja a párt tanácsának. Beírtam egy politikai képzést, végül pedig a horvát nemzeti kisebbség helyi hatalomban betöltött szerepéről írtam a diplomamunkámat.

Hogyan alakultak a közelmúlt eseményei?

Miután a VHDK győztesen került ki a 2010-es Horvát Nemzeti Tanács (HNT) választásokon, korábban megválasztott elektorként bekerültem a tanács felügyelőbizottságába.

Ugyanakkor, 2011-ben bekerültem abba a REKOM nevű bizottságba, mely a volt Jugoszlávia területéről elüldözött, elköltözött polgárok pontos számának kiderítésével foglalkozik, annak is a horvát nemzeti képviselője lettem. Ezt tartom eddigi legnagyobb politikai hibámnak. Ugyanis, a kampány csupán helyi jellegű volt, és a mai napig nem került ki hivatalos adat az érintettek számáról. Számomra jelentős volt a projekt, mivel szilárd becsléseim szerint a kilencvenes években, saját akaratukon kívül mintegy 35 ezren hagyhatták el a Szerémséget. Szerettem volna, ha az igazság bebizonyosodik. A VHDK önkéntes fiataljaival nagy számú aláírást is gyűjtöttünk a REKOM program támogatására, de ezekért a fáradozásokért csupán – azt is a sokadik közbenjárásomra – egy-egy köszönő oklevelet kaptak a tagjaink, postai úton. Baráti kritikákat és jótanácsokat kaptunk Horvátországból, hogy ne vegyünk részt az akcióban, mivel egyes körök manipulációkra, pénzmosásra szánták az egészet, méghozzá az „önkéntesek” részvételével. Ez a gyanú később be is igazolódott.

A 2012-es év elején megválasztottak a párt Szerémség körzeti alelnökének, mely ettől fogva kiterjedt Újvidékre is. A szávaszentdemeteri Szerémségi Múzeum igazgatóbizottságának tagja lettem, mely posztról és a vele járó fizetésről két szegény sorsú horvát család javára lemondtam.

Milyen világnézeteket vall a Vajdasági Horvátok Demokratikus Közössége?

Valahogy mindig fennálló kérdés volt, hogy a VHDK baloldali vagy jobboldali. A Horvát Szó hetilap 2014. március 28-ai számában olvasható egy interjú Petar Kuntić elnök úrral, melyben először válaszolt nyíltan arra az újságírói kérdésre, milyen beállítottságú a párt. Válaszában egyértelműsítette, hogy a VHDK jobboldali, ezért magam is úgy gondolom, nagyobb lendülettel és elszántsággal kell küzdeni a vajdasági horvátok nemzeti identitásának megerősítéséért, valamint a horvát értékek és hagyományok népszerűsítésén, és az egymás közötti megértés fokozásán kell dolgozni.

2Ana Tomanova Makanova

Ana Tomanova Makanova, Vajdaság Képviselőházának alelnöke

Úgy érzem, nem vagyunk irigylésre méltó helyzetben. Főleg mi, akik fiatalokkal dolgozunk. Manapság nagy erővel hódítanak a liberális és baloldali szokások, míg a nemzeti és vallási szemléletű identitás háttérbe szorul, és ez nehézzé teszi a szerbiai nemzeti közösségek fennmaradását. Minden szerbiai nemzetiség hasonló helyzetben van, kiemelten a délvidéki horvátokat és magyarokat.

Miben hasonlít, esetleg különbözik a szerbiai horvátok és horvátországi szerbek helyzete?

A horvátországi szerbek és a szerbiai horvátok gondjait nem lehet egy lapon említeni, mivel más alapokra támaszkodik a helyzetük. Az utóbbi időben ezt a két közösséget mégis szoros kapcsolattartás jellemzi. A szerb kormányban nincs horvát személy. A horvát „száborban” viszont vannak szerbek. A szerbek száma Horvátországban 300.000, míg a szerbiai horvátok regisztrált száma 57.000 körül van, ráadásul Horvátország összlakossága kisebb Szerbiáénál, így a súlyuk ezeknek a közösségeknek eltérő.

3HDK gyules

HDK gyűlésen tartott beszéd

A szerbek bajlódnak a vagyon-visszaszármaztatással és az elmenekültek visszatérésével. Ugyanakkor, ők 32-szer nagyobb állami támogatásban részesülnek a költségvetésből. Három garantált képviselői hely is megilleti őket a horvát parlamentben, és ugyanilyen fiktív kvótarendszer alapján a helyi önkormányzatokban és testületekben. A horvátok számára Szerbiában egyetlen egy szavatolt hely sem jár. Eddig sikerült valahogy kiharcolunk azt az egy népképviselői helyet a VHDK-val a különböző nagyobb pártokkal folytatott koalíciós tárgyalásokon keresztül, de jelenleg ez sincs. Pedig Szerbia is aláírta az országok közötti kölcsönösségi megállapodást, melyet nem tart tiszteletben. A horvátországi szerbek önálló nemzeti kisebbségi közösségként csak 2002-ben lettek elismerve. Manapság a bunyevác-kérdés foglalkoztat minket, míg a horvátországi szerbek a pravoszláv egyház jogállásáért küzd. A többségi nemzettel, úgy gondolom, nincsen problémánk, és az utóbbi idők nemzetiségi alapú incidensei egyre ritkábban, és azok is elszigetelt „magánakciók”.

Milyen volt eddig a kapcsolatod Zágrábbal, vagyis a horvát kormánnyal?

Idővel az érdeklődésem a külpolitika felé irányult. Nagy szimpátiával viszonyultam a Horvátok Demokratikus Közösségéhez, mely egyúttal a VHDK testvérpártja is ideát. Amíg még a HDK elnöke Jadranka Kosor volt, összekapcsoltam a délvidéki horvátokat az anyaországiakkal, majd Tomislav Karamark elnökké választásával, illetve Josip Bilaver ifjúsági szervezeti elnökévé választás után ez a kapcsolat még inkább megerősödött, és a mai napig kitart. Gyakran hívnak meg minket a HDK anyaországi eseményeire, melyre korábban nem volt példa. Lehetőséget biztosítanak számomra, hogy a HDK ifjúsági rendezvényein felszólaljak, és képviseljem a délvidéki horvátságot.

4Bilaver Karamarko Garac

A HDK vezetősége: Bilaver, Karamar, Garać

2013 őszén egy háttérjelentést készítettem Zdravko Bušić európai parlamenti képviselőnek a szerbiai horvátok veszélyeztetettségéről és a szerződésben szavatolt jogaik megsértéséről, melyet a képviselő úr be is mutatott Brüsszelben. Ezt személyes sikerként értékeltem, mivel ez a felszólalás egy dominó effektust indított el. Ezután más horvát EP-képviselők is felemelték a szavukat a közösségünk érdekében. Ezután Bušić képviselő úrnak köszönhetően a VHDK ifjúsági szervezetének küldöttsége kilátogathatott Brüsszelbe.

Az akkori horvát elnök, Josipović meglehetősen semleges álláspontot vett fel velünk kapcsolatban. Nem foglalkozott a kisebbségiekkel és fiatalokkal olyan mértékben, ami az kielégítő lett volna. A szervezetünk politikai vezetése leginkább a kommunikáció hiányára panaszkodott. Sosem előzte meg konzultáció a délvidéki horvátsággal a szerbiai látogatásait, csupán utána ült velünk össze. Így semmilyen valós problémánk nem került a szerb kormány elé. A mai napig minden ígérete csak elmondott szó maradt.

Milyen aktuális programokban veszel részt? Miként érinti a szerbiai horvátokat az új horvát elnök asszony megválasztása?

Alapítója vagyok a Cro-educa horvát politikai képzési társulásnak, illetve a szávaszentdemeteri hagyományossá vált Jelašić bán ifjúsági emléknapnak. Az utóbbi keretein belül először érkezett egy teli autóbusz képviselő az anyaországi HDK-ból Szerémségbe. Számos általános és szakmai szemináriumon való részvételnek köszönhetően (pl. Európai Régiók Közgyűlésének Akadémiája, Horvátország Külügyi és Európai Integrációs Minisztériumának képzései) képes lehetek küzdeni a szerbiai horvátok törvényben, illetve nemzetközi megállapodásokban szavatolt jogainak érvényesítéséért.

2014 végén kineveztek az új horvát kormány külhoniakkal foglalkozó bizottsága szerbiai koordinátorának, mely a horvát közösség helyzetének javítását tűzte ki célul. A bizottság valós tartalommal csak Kolinda Grabar Kitanović elnökjelölt esetleges megválasztása esetén töltődött volna meg. Ez így is történt. Nagy reménnyel töltött el a jelöltasszony szabadkai látogatása is, melyre még a kampányidőszak alatt került sor. Kiemelném, hogy korábban egy köztársasági elnökjelölt sem tett hasonlót. Kitanović asszonnyal történt tárgyalásaim során felvetettem annak a lehetőségét, hogy délvidéki horvát fiatalok vegyenek részt a HDK politikai akadémia képzésében, hogy minél több képzett káderrel rendelkezzünk. Az elnök asszony meghallgatta a kérésemet. Ahogyan a győzelmi beszédében is hallható volt, küzdeni fog azért, hogy a délvidéki horvátok ugyanolyan jogokkal rendelkezzenek, mint a horvátországi szerbek. Kiemelte, hogy nem csak erkölcsi, de alkotmányos kötelessége is a horvát kormánynak küzdeni a külhoni közösségeiért. Igazán örülök, hogy őt választották Horvátország első női elnökének.

5Kolinda Grabar Kitarovic

Kolinda Grabar Kitarović, horvát köztársasági elnök

Jelenleg a MINTEGNET névre hallgató projektumon belül a horvátországi szerbség és a szerbiai horvátság párbeszédének fokozásán dolgozunk. Ez egy államközi megállapodáson alapul. A tolerancia és egymás megértésének jegyében zajlik a program, melynek első állomása Újvidéken volt, a következő találkozó pedig pár napon belül Zágrábban lesz.

Ilyen testület eddig nem létezett. Célom, hogy feljegyezzek minden aktív horvát fiatalt az országban, akiket aztán össze tudunk kapcsolni egymással, a közösségünk javára. Kirándulásokat, rendezvényeket, szakmai képzéseket fogunk szervezni mindkét országban.

Miként vélekedsz Magyarországról, illetve a délvidéki magyarságról?

A fiatal délvidéki horvátok, köztük magam is saját országomnak tartom Magyarországot, ahogyan Horvátországot és Szerbiát is. Ehhez hozzájárultak a kiváló civil életbeli kapcsolatok a magyar és a horvát kisebbség között, főleg Észak-Bácskában és Szerémség egyes falvaiban. Határozott véleményem, hogy a horvát és a magyar nemzeti tanács sokkal szorosabban együtt kellene, hogy működjön, és meg kellene osztaniuk egymással a tapasztalataikat.

6Petar Kuntic

Petar Kuntić, a VHDK elnöke

Sokat tanulhatunk a magyaroktól, mivel mi még csak most lendülünk bele a bátrabb kisebbségi politizálásba. A Horvát Nemzeti Tanácsban szerzett új mandátumom során törekedni fogok arra, hogy hatékonyabb kapcsolatok létesüljenek más nemzeti közösségekkel, kiemelten a magyarokat, hiszen végső célunk, hogy az anyaországból is büszkén tekintsenek a határon túlon kifejtett sorsalakításunkra. Magyarország gondoskodik a saját horvát közösségéről, és ezt az ottani nemzettársaink tapasztalataiból is tudjuk. Emlékeztetni szeretnék, hogy Magyarország nem ismerte el a bunyevácságot önálló nemzetként, mellyel így egységes maradt az ottani horvátság, nem úgy, mint mondjuk Szerbiában vagy más országokban, mellyel megosztották közösségünket. A horvátoknak és a magyaroknak gazdag közös múltjuk van, és fényes jövőjük lehet, évszázadokig éltünk együtt, gyakran egyazon államon belül, és így könnyen megértjük egymást.

T. T.

.

Megosztás

A nap idézete

“De szeretnék eljutni, pajtás, Erdélybe, Kolozsvárra, Nagyváradra. Csak az Isten engedje megérni. Jaj, de szép lehet és de igaz magyarok élhetnek ott. Becsületes, dolgos jó magyar emberek. De szép lehet ez a föld. A Székelyföld, az lehet ám még a tündöklő szép világ, ahol ezek a kevés kenyéren felnőtt székely és csángó testvéreink élnek, magasan a hegyen, az Isten közelségében. Nem is lehet az ilyen ember rossz ember, hiszen olyan közel lakik az Úristenhez, hogy az égbõl rákönyököl a házára, vityillójára a jóság és a szeretet."

/Sértő Kálmán/
 

Utolsó hozzászólások

  • Franz Lutzy Franz Lutzy 2017.03.23. - 21:50
    "831 tárgy": ÜGY! Nem árt, ha a TÁRGYalatos TÁRGYvédek is jobban TÁRGYalnak erre, és TÁRGYAfogyottké ...

    Bővebben...

     
  • Franz Lutzy Franz Lutzy 2017.03.23. - 07:42
    Antalfalva, bre! Valami nagyeszű VMSZ-es vezető lehetett, aki szerint "Kovacsica" dukál. Ilyet is ...

    Bővebben...

     
  • Tamas Tamas 2017.03.21. - 01:40
    #6 Csaba Y-m-d H:i Csaba, igen nemes küldetést választottál magadnak viszont az a nagy helyzet, hogy ...

    Bővebben...

     
  • Csaba Csaba 2017.03.20. - 22:36
    Tamás-sajnos nekem már rég fel tűnt már akkor mikor még a demokraták seggét nyalták...csak azért hívom ...

    Bővebben...

     
  • Magyar Elek Magyar Elek 2017.03.20. - 21:01
    Saša Janković az egyetlen becsületes jelölt. A magyarok (is) Jankovićra szavaznak.

    Bővebben...

Bejelentkezés:

A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek nekünk, hogy a lehető legjobb szolgáltatást nyújthassuk.

EU Cookie Directive Module Information