2017, március 30, csütörtök
   
Betűméret

Létezik még a szerbhorvát nyelv, vagy már négy felé bomlott?

Jugoszláviáról Tito marsall idejében az a mondás járta, hogy olyan ország, melynek hét szomszédja, hat tagköztársasága, öt nemzetisége, négy nyelve, három vallása, két abc-je és egy pártja/vezetője van. Ha fenti kijelentés néhány ponton esetleg vitatható is, az egészen bizonyos, hogy Jugoszlávia szétesése után a szerbhorvát helyébe négy új hivatalos nyelv lépett.

Az egységes politikai vezetés alatt álló Kínában a kínai nyelv egyes változatai egymás számára olykor tökéletesen érthetetlenek, mégis ezeket hagyományosan a kínai nyelv dialektusainak tekintik: nem akarja őket senki önálló nyelvnek minősíteni. Az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia vagy éppen Ausztrália egymástól független államokban élő, angolul beszélő lakosságában sem merül fel a gondolat, hogy önálló, a többiekétől különálló nyelvnek kiáltsa ki saját nyelvváltozatát, nyelvváltozatait: úgy tekintik, mindannyian az angol egy változatát beszélik.

Robert D. Greenberg: Language and Identity in the Balkans. Serbo-Croatian and its Disintegration – 2004
Robert D. Greenberg: Language and Identity in the Balkans. Serbo-Croatian and its Disintegration – 2004

A 20. század végén Jugoszlávia szétesésével annak lehettünk tanúi, hogy a korában két (keleti és nyugati) variánssal rendelkező, számos dialektussal is bíró szerbhorvát nyelv helyett alig egy-két évtized alatt négy új nyelv is létrejött. A napjainkra az önállóságukat elnyert (egykor jobbára szerbhorvát nyelvű) utódállamok (Szerbia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Montenegró) azzal az igénnyel léptek a világtörténelem színpadára, hogy új és saját identitásukat egy (régi-)új saját nyelvvel is megtámogassák. E nyelvek (szerb, horvát, bosnyák,montenegrói) azonban egymás számára továbbra is kölcsönösen érthetőek. E nyelvek előzményeiről és napjainkban is zajló nyelvi kodifikációs problémáiról szól Robert D. Greenberg Language and Identity in the Balkans. Serbo-Croatian and its Disintegration (Nyelv és identitás a Balkánon. A szerbhorvát és dezintegrációja) című kötete, melynek első kiadása 2004-ben jelent meg 188 oldalon. (Az azóta megjelent második kiadás már a 2004 után lezajlott folyamatokat is vizsgálja.)

Egyből négy

Amikor 1989 végén Robert D. Greenberg azzal a biztos tudattal érkezik az akkori Jugoszláviába, hogy külföldön szerzett szerbhorvát nyelvtudásával majd ugyanúgy érvényesül Belgrádban, Zágrábban, Szarajevóban és Titográdban, rögtön azzal szembesül, hogy jugoszláviai ismerősei, akik hivatalosan mind a szerbhorvátot beszélik, felhívják figyelmét az egyes változatok közti különbségekre. Tény azonban, hogy akkoriban – a nyelv egységének szintjén – még nem merült fel a szétválás gondolata, s csupán a leginkább szélsőséges nézeteket vallók állították szembe a horvát és szerb nyelvváltozatot egymással.

Tíz évvel később és a délszláv háborúk okozta kataklizma után a Szarajevóban landoló Greenberg azzal szembesül, hogy az általa beszélt szerbhorvát nyelvet a boszniai bosnyáknak, a horvát horvátnak, a szerb pedig szerbnek nevezi. Az addigra ismét Podgoricára visszakeresztelt Titográdban Greenberg pedig már arról is értesül, hogy Montenegróban is vannak olyan radikálisok, akik a montenegrói nyelv önállóságáért kardoskodnak.

Vajon mi okozza azt, hogy a jugoszláv állam politikai felbomlásáával párhuzamosan  annak lehetünk tanúi, hogy a korábban hivatalosan egységes nyelvnek tartott szerbhorvát helyébe hirtelen (alig egy-két évtized alatt, olykor egyetlen tollvonással, politikai deklarációval) négy új nyelv kerül? Greenberg könyvének hét fejezetében a szerbhorvát és utódnyelvei, a szerb, horvát, boszniai és montenegrói nyelv történetének utóbbi bő másfél évszázadát tekinti át, az egységes szerbhorvát (horvátszerb) nyelv létrehozására irányuló kezdeményezésektől a Jugoszlávia felbomlását követő új lokális nyelvpolitikák és kodifikációs törekvések felbukkanásáig.

Jugoszlávia nemzetiségi térképe, 1991
Jugoszlávia nemzetiségi térképe, 1991
(Forrás: Wikimedia Commons / The Former Yugoslavia: A Map Folio, published by the U.S. Central Intelligence Agency in 1992.)

A kérdés vizsgálatakor arra is fény derül, hogy a 21. század hajnalán születő nyelvek nyelvpolitikusai hogyan kísérlik meg megteremteni nyelvük múltját – bizonyítandó, hogy az mindig is különálló volt a többi hárommal szemben. Greenberg először 2004-ben megjelenő kötetéből az is kiderül, hogy minél nehezebb rásütni egy adott nyelvváltozatra azt, hogy az önálló nyelv, annál elkeseredettebb az ideológiai harc e nyelv múltbeli önállóságának demonstrálásáért.

Nyelvében él az új nemzet is

Greenberg tanulmánya, mely a 19. század közepének szerb és horvát nyelvújítóinak közös délszláv politikai, kulturális és nyelvi egységért folytatott harcának felvázolásával mutatja be az egységes szerbhorvát nyelvért folytatott törekvéseket, részletesen elemzi azokat a folyamatokat is, melyek az elmúlt másfél száz évben ezzel ellentétesen, a nyelvi különbségek felerősítésén munkálkodtak.

A szerb, horvát, boszniai és montenegrói nyelv 2006-os területi megoszlása
A szerb, horvát, boszniai és montenegrói nyelv 2006-os területi megoszlása
(Forrás: Wikimedia Commons / PANONIAN, Kwamikagami)

Az egységes politikai vezetés alatti titói Jugoszláviában azonban a legritkább esetben fordult elő, hogy Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Montenegró és Szerbia tagköztársaságainak határai egybeessenek a horvát, boszniai, montenegrói és szerb nyelvi határokkal. További probléma, hogy a délszláv háborúkkal párhuzamosan megszülető új nyelvek közti tisztán nyelvi szempontú elhatárolás igen nehéz: arról nem is szólva, hogy e nyelvek maguk is számos dialektussal bírnak. További kérdése, hogy az új nyelvek kodifikációja mely dialektusra/dialektusokra támaszkodva megy végbe.

A jugoszláv állam felbomlásával párhuzamosan azonnal megjelenik az igény, hogy az új államok saját államiságuk és különállásuk hangsúlyozása végett megalkossák saját önálló nyelvüket is. Az állami önállóság és ennek elengedhetetlen járuléka, az önálló nyelv felidézi bennünk Max Weinreich azon mondását, mely szerint a nyelv egy hadsereggel és flottával rendelkező dialektus. Ennek példáját látjuk igazolódni Greenberg kötetében is.

Horvát nyelvjárások (1991)
Horvát nyelvjárások (1991)
(Forrás: Wikimedia Commons / Ceha, Bourrichon / GNU-FDL 1.2)

Jugoszlávia egykoron szerbhorvát nyelvű utódállamaiban a nyelvpolitikusok szándékai eltérő irányokba mutatnak, de problémáik közösek. Greenberg vizsgálatai alapján az a kép bontakozik ki előttünk, hogy a közös múlttal rendelkező, egymásnak kölcsönösen érthető új nyelvek ideológusai számára olykor megoldhatatlan feladatnak tűnik a szignifikáns különbségek kimutatása a többi utódnyelvhez képest. A saját abc, hangtani jellegzetességek, helyesírási kérdések, lexikális és nyelvtani különbségek megtalálása és (ennek hiányában) megalkotása viszont legalább olyan bűvészmutatvány, mint az önálló nyelvtörténet feltérképezése és (ennek hiányában) megalkotása. A 21. század hajnalának politikai és nyelvpolitikai elképzeléseit visszavetítve a múltba egyesek ugyancsak sajátos és meglehetősen torz szűrőn keresztül képesek szemlélni a nyelvtörténetet.

Az önálló nyelv és identitás megteremtésének szándéka a Balkán Greenberg által vizsgált országaiban így a (függetlenségi) politika egyszerű kiszolgálójává teszi a nyelpolitikát – azzal a fenntartással, hogy mindig vannak olyanok, akik a nyelvre úgy tekintenek, hogy vizsgálódásaik során igyekeznek a lehető leginkább kirekeszteni a nyelven kívüli, tisztán politikai szempontokat.(Horváth Krisztián - nyest.hu)

 
 
 .  
Megosztás

A nap idézete

"Ha az idegen hódít, kiszakít, megrabol, megsemmisít: az szeretet, békítés. De ha én az ezer halál felé taszított, meglopott, megcsalt, a nyomorúság ezer szorításában vergődő magyarság védelmére mozdulok: az gyűlölet."

/Szabó Dezső/

 

 

Utolsó hozzászólások

  • Franz Lutzy Franz Lutzy 2017.03.29. - 21:42
    "2016-ban 99 TÁRGGYAL foglalkozott. ... Tavaly ezeknek a TÁRGYAKNAK a száma 16,8%-kal volt kevesebb ...

    Bővebben...

     
  • kritikus kritikus 2017.03.29. - 13:55
    Aki elment az nem jön a cirkuszba! Helyettük és nevükben pedig más fog "szavazni"!

    Bővebben...

     
  • Tamas Tamas 2017.03.28. - 20:20
    Lehet úgy is szavazni, hogy egyszerre többet bekarikáz a szavazó és így érvénytelen a szavazat, azaz ...

    Bővebben...

     
  • Joe001 Joe001 2017.03.28. - 19:27
    Azt nem kell elfelejteni , hogy Szerbia és Oroszország között igen jó barátság van ... még így a ...

    Bővebben...

     
  • Franz Lutzy Franz Lutzy 2017.03.28. - 10:08
    "azok a tanárok ellen, akik" -- bármennyire hitetlen, köznyelvi magyarsággal (nem provinciálisan) ez ...

    Bővebben...

        Marketing 

marketing

       Partnerek

partnerek

   Impresszum

kontakt

                   Rólunk

Délhír - hírek és érdekességek cenzúra nélkül!
Délvidéki magyar nyelvű és értékrendű, nemzeti internetes hírportál, amely elsősorban a Délvidéken  élő magyarság széleskörű és gazdag tájékoztatásának megteremtésére törekszik, cenzúra és meghunyászkodás nélkül.

Bejelentkezés:

A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek nekünk, hogy a lehető legjobb szolgáltatást nyújthassuk.

EU Cookie Directive Module Information