Újabb Bosman-ügy kialakulóban? A FIFPro felemelte szavát Sneijder és Llorente mellőzése ellen

Fernando Llorente

Éles hangú közleményt jelentetett meg a profi labdarúgók szakszervezete (FIFPro), és bírálta a klubok gyakorlatát, mely szerint a szerződést hosszabbítani nem kívánó futballistákat klubjaik „jegelik.”

„A FIFPro a FIFA-val, az UEFA-val és az Európai Bizottsággal is tárgyalni akar az ügyről, mivel egyre több klub viselkedése ad okot aggodalomra. Nyomás alá helyezik a játékosokat a hosszabbítás érdekében. A klubok számára a futball már inkább üzlet. Maga a játék a második helyre szorult” – írja a testület.

„Természetesen nincs szó új jelenségről. A klub megpróbálja új szerződés aláírására kényszeríteni játékosát, és ha a labdarúgó nem megy bele ebbe, akkor a kispadra vagy a lelátóra száműzik. Profi labdarúgóként nem játszhat, csak akkor, ha új kontraktust ír alá. Jelenleg két példa igazán látványos: az Internazionale kötelékébe tartozó Wesley Sneijder és a Bilbao alkalmazásában álló Fernando Llorente ügye” – tér rá a példák ismertetésére a FIFPro.  

„Sneijder szerződése 2015 nyaráig szól. Az Inter azt akarja, hogy írjon alá 2016-ig, ugyanakkora összfizetésért, mint amennyit 2015-ig kapna. Tehát a klub egy évvel többet akarja dolgoztatni a játékost ugyanazért a fizetésért. Sneijder ezt az ajánlatot elutasította, és azóta Andrea Stramaccioni vezetőedző nem teszi be a csapatba. Llorente szerződése 2013 nyaráig szól. A nyáron elutasította a szerződéshosszabbítást, ezért hiába volt kulcsembere az El-döntőbe jutó Bilbaónak, spanyol válogatottként is csak a kispadon ülhet.”

A FIFPro főtitkára, a holland Theo van Seggelen a Volksrant lapnak nyilatkozva elmondta: általános jelenségről van szó.

„Sneijder és Llorente esete csak látványos példa. Régebben ez volt a kivételes eset, de sajnos most már egész Európában klubok sora zsarol ily módon. A klubok azzal védekeznek, hogy a játékosoknak tiszteletben kell tartani a szerződésüket, de miért nem vonatkozik ez rájuk is? Nem értem, mi a hasznos egy klubnak abban, ha nem játszat egy szerződtetett játékost. Tönkreteszik vagy hátráltatják a labdarúgók karrierjét. És ezzel mit érnek el? Mi a haszna a klubnak?” – tette fel a kérdést Van Seggelen.

Az említett jelenség Magyarországon sem ismeretlen, bár a klubok nem szoktak nyilatkozni a „váratlan mellőzések” okairól. A FIFPro által készített, a futballban tapasztalt visszaélésekkel foglalkozó Kelet-európai Fekete Könyvnek adott válaszok szerint magyar labdarúgók sora kényszerül külön edzeni (és ezzel párhuzamosan kikényszerül a csapatból is) a szerződésével kapcsolatos problémák miatt.

94 Magyarországon játszó futballista jelezte, hogy a klub kirakta őket a keretből és egyedül kellett edzeniük, közülük 19.3 százalék okként azt jelölte meg, hogy a klub szerződésbontásra akarta kényszeríteni őket, 18.1 százalék pedig azt, hogy mellőzésük oka az új szerződés alá nem írása volt. A FIFPro statisztikái szerint a magyar bajnokikon pályára lépő minden 22 játékos közül 2-t helyezett nyomás alá klubja új szerződés aláírásának reményében.

A klubok viselkedése azért is érthetetlen, mert a sztárjátékosok padoztatása piaci értékük csökkenését vonja maga után, így a klub a játékosok eladása után lényegesen kevesebb összeghez jut. Egyébként a játékosok szerződésük lejárta után ingyen igazolhatóvá valnak a Bosman-szabály értelmében.

 M. B.