Ítélet előtt a szerbiai „néphősök”
A hágai Nemzetközi Törvényszék a várható ütemterve szerint Ratko Mladić perében 2016-ban, Radovan Karađžić esetében pedig 2014-ben születhet döntés. Bár, mint az a korábbi esetekben is megtörtént, sokszor a szerb vádlottak akadékossága, a bíró, tolmács, ügyvéd személye ellen, éhségsztrájkjaik vagy épp egészségi állapotukra való hivatkozással az ügyek gyakran kitolódtak, kisebb ideig megfeneklettek. Vojislav Šeselj, а magát az egyetlen igaz szerb vajdának valló politikus, aki a Szerb Radikális Párt elnöke is, várhatóan 2013 nyarán kapja meg a Nemzetközi Törvényszék ítéletét.
A törvényszék bírája elmondta: a különféle késedelmek ellenére a törvényszék mindeddig jól teljesítette feladatát. A szerb közbeszédben zúgolódást váltott ki, még az utcákon tüntetők jelentek meg a döntés hírére, amikor a horvát tábornokok, Gotovina és Markač, valamint Ramush Haradinaj az egykori koszovói gerillaparancsnok is szabadon távozhatott a bíróság felmentése után, és otthon mint nemzeti hősöket fogadhatta őket a lakosság. Eközben a napokban a hágai Nemzetközi Törvényszék másodfokon is megerősítette Milan Lukić életfogytiglani börtönbüntetését Boszniában, a muzulmán lakosság felett elkövetett háborús bűnök miatt, míg rokona, Sredoje Lukić büntetését 30-ról 27 évre csökkentették. Beszédes statisztika az is, hogy a hágai Nemzetközi Törvényszék 145 személy ellen járt el eddig, ebből 9 bosnyák, 29 horvát, 9 albán, 4 egyéb (montenegrói, macedón), a maradék, azaz 94 pedig szerb. Amely kivonata annak is, hogy a jugoszláv testvérharcnak és felszabadító háborúnak is nevezett délszláv konfliktusban az elkövetett borzalmak mércéje mely nemzetekre kimérve súlyosabb. Különböző fórumokon néhány szerbiai polgár bizakodásának adott hangot, miszerint ha a koszovóiak és horvátok legnagyobb hősnek kikiáltott ikonjait felmentették, ugyanígy tesznek majd a szerb nép vádlottjaival is, azonban erre nem sok esély mutatkozik.
Vojislav Šeselj a hágai Nemzetközi Törvényszék előtt (magyar felirattal)
Szerbiában a háborús bűnösök és kiadatásuk, valamint „összefogdosásuk” a nemzetközi és Európai Uniós szervek előtti megfelelés kényszere alatt történt, így sokszor épp olyankor kerültek elő egykori háborús bűnösök, amikor arra a szerb külpolitikának a legégetőbb szüksége volt.
H. Á.
