A vegyes házasságok következményei
Múltkor egy aggasztó jelenségről ejtettem pár szót.
Egy regionális délvidéki magyar televízió a „menni vagy maradni” kérdést firtatta, alig par nappal a népszámlálási eredmények közlése után, amelyekből kiderült, hogy vészesen fogyatkozik a délvidéki magyarság. Az itteni nemzettársaink száma tíz év alatt több mint 40 ezerrel csökkent. Akkor, amikor teljes erőbevetéssel maradásra kellene biztatni minden egyes délvidéki magyart, az említett médium célszerűnek tartotta további dilemmák elé állítani az érintetteket.
Ráadásul a stúdióban levő, különböző álláspontokat képviselő fiatalok közül sajnos valamivel intelligensebb és meggyőzőbb benyomást keltett a liberális és anyagias fél, aki a Délvidék elhagyásának állítólagos előnyeiről beszélt.
Akkor még azt gondoltam, a műsorkészítőknek sürgősen kellett egy téma, és ezt adta ki az észük. Megpróbáltam az egészet amolyan melléfogásként kezelni.
A következő közéleti „dumás” műsor témája, illetve annak feldolgozása és tálalása azonban legalább annyira károsnak és rombolónak bizonyult, mint az előző. A vegyes házasságok előnyeiről és hátrányairól „vitatkoztak” a stúdio vendégei. A vendégek között volt pl. a Demokrata Párt egyik magyar tagja, aki elég gyengén beszéli a saját nyelvét (felesége szerb, gyermekét szerb iskolába iratta), egy magyar értelmiségi (?) asszony (férje egy abszolút kivételt képező szerb, aki hajlandó volt kicsit megtanulni magyarul; de a gyermeküket mégis szerb tagozatra iratták), továbbá két, homogén magyar-magyar házasságban élő egyén, akik viszont meglehetősen lagymatag módon nyilatkoztak és valójában nem szálltak szembe a vegyes házasságokat már-már fanatikus módon pártoló felekkel. A néző azt a következtetést vonhatta le, hogy a keveredés nem egy rossz dolog, fontosak az érzelmek, a szerelem, mindegy ki milyen nemzetiségű.
Ennek az álláspontnak a népszerűsítése közvetlenül vezet a délvidéki magyarok számának további csökkenéséhez.
A vegyes házasságokból származő gyermekek gyakran identitászavarban szenvednek. Emiatt boldogtalanabbak, bizonytalanabbak, különböző komplexusokkal szembesülnek. Közülük sokan szerbnek, vagy olykor amolyan bugyuta kompromisszumos megoldásként jugoszlávnak (nem létező nemzet) vallják magukat.
Ez főleg azokra az esetekre érvényes, amikor az anya magyar, az apa szerb. Ilyenkor gyakran a feleség is elszerbesedik, főleg ha a „ház fejének” nagy a képe, ha agresszív módon juttatja kifejezésre a szerb nemzeti „felsőbbrendűségét”. A kedves olvasó is bizonyára több ilyen esetről tudna mesélni.
Sokkal ártalmatlanabb az az eset, amikor a férj magyar, a feleség pedig szerb, hacsak a férfi nem egy túlzottan követő típusú, manipulálható, könnyen befolyásolható, nyámnyila (vagy elfajzott, magyarságához nem ragaszkodó, netán azt teljesen megtagadó) alak.
Amennyiben a magyar férj képes a szerb nejébe (még véletlenül sem szó szerint értendő) ”beleverni” a magyarságát, abban az esetben nincs baj.
Sajnos sokkal gyakoribb és általában végzetesebb az a változat, amikor a feleség magyar, a férj szerb.
Szándékosan nem említek más vegyes házasságokat (magyar-horvát, magyar-német stb.), mert azok egyrészt ritkábban fordulnak elő Délvidéken, másrészt, kevésbé okoznak közvetett vagy közvetlen kárt az itteni magyarságnak.
Mit kellene tenni? A délvidéki magyar közéleti tényezőknek és főleg az itteni médiának kampányt kellene folytatnia a vegyes magyar-szerb házasságok ellen (különösen a magyar nő – szerb férfi kombináció ellen). Ha erre nem képesek, legalább ne népszerűsítsék, ne propagálják a keveredést.
Ideális lenne, ha a magyar szülők elég felvilágosultak lennének ahhoz, hogy megpróbáljanak hatni lányaikra, kerüljék a szerb férfiak társaságát. Egyébként is tudjuk milyen sztereotípia alapján viszonyul a szerb férfiak többsége a magyar nőkhöz.
Persze, senkit semmire sem lehet kényszeríteni. És az is tény, hogy a vegyes házasságok terén akadnak pozitív kivételek.
A délvidéki magyarság megmaradása szempontjából viszont kulcsfontosságú, hogy minden itteni magyar ember, magyar család tisztában legyen a szóban forgó jelenség lehetséges következményeivel.
F. L.
