Elítélték a nemzetiségek ellen elkövetett bűnöket – még egy szerkesztőségi gondolat

Habár Lehel kollégám MÁR FOGLAKOZOTT a hírrel, nekem is lenne néhány gondolatom ehhez kapcsolódóan: 

Mint ismeretes a szélsőséges Szerb Haladó Párt és a Szerb Radikális Párt tartományi képviselői a Jugoszlávia területén elkövetett nemzeti alapú bűnök elítélését követelték. Persze szó sincs róla, hogy hosszú hallgatás után megszólalt volna a lelkiismeretük a sok háromujjas melldöngetéstől, és az 1944/45 magyar ellenes vészkorszakot, vagy a svábok százezreinek táborba zárását és deportálást szerették volna megbánni, nem, ők csak és kizárólag a szerb áldozatokra gondoltak, ismételten. 

Múlt héten a tartományi parlament ellenzéki pártjainak képviselői követelték, hogy a képviselőház rendkívüli ülést tartson ez ügyben, amelyen elfogadnák a szerb nép tagjai ellen elkövetett bűncselekményeket elítélő határozatot.  

Végül a kormányzó pártok hatására, melyek között ott van a Vajdasági Magyar Szövetség is, (melynek elnöke egyben a tartományi parlament elnöki székét is elfoglalja) elfogadták a minden más nemzet elleni bűncselekmények elítélését is. Habár, ahogyan Egeresi Sándor, a Vajdasági Magyar Szövetség frakcióvezetője elmondta, ha konzultáltak volna a határozatról a többi képviselőcsoporttal is, biztosan minőségesebb lett volna annak szövege.  

Igor Mirović, a Szerb Radikális Párt képviselő csoportjának a vezetője elmondta, hogy a nyilatkozatot ők a hágai törvényszéknek szánták, Gotovina és Markač horvát tábornokokat és Haradinaj volt Koszovói Felszabadítási Hadsereg vezetőének felmentése ügyén, és a délvidéki magyarság eszük ágába sem jutott. 

Az elfogadott határozat mindenesetre nem több pusztába kiáltott szónál. Azt sem szabad elfelejteni, hogy még a leköszönt szerb elnök megjelent a szrebrenicai áldozatok sírgödrénél, és Hágában raboskodnak a horvát, bosnyák és koszovói, sőt a szerb népet sanyargató és halomra gyilkoló tábornokok és elöljárók is, addig a Délvidéken elkövetett mészárlások felelősei luxusnyugdíjak mellett, fehér párnák között haltak meg, illetve katonai tiszteletadással temettek el több száz egykori bűnös partizánt is. Ők bírói idézés és büntetés helyett díszsortüzet kaptak a temetésükön. Az áldozatok hallgatnak és vádlón mutatnak a bűnösök mai politikai utódjaira, akik úgy merészelik követelni az igazukat, hogy hatvan éve szárad már a kezükön a magyarság vére, és amíg nem néznek szembe múltjukkal, nem járhat nekik sem a feloldozás.

H. Á.