171,6 millió euró a szerb felzárkózásra – cigányoknak jut belőle, a magyaroknak nem

Az Európai Bizottság közlése szerint 171,6 millió euróval támogatják Szerbiát az Európai Unió tagságához szükséges reformtervek végrehajtásában. A források az igazságszolgáltatás hatékonyabbá tételét, a szervezett bűnözés elleni küzdelmet, az ember és fegyverkereskedelem, és a korrupcióellenes harcot fogja kiemelten támogatni.

Stefan Füle, az unió bővítéséért felelős biztos elmondta, hogy a pénzből a szerbiai romák társadalmi beilleszkedését is támogatják majd, a magyarokét viszont nem.

Hiába legjelentősebb a magyar nemzeti közösség, mint gazdaságilag, mint lélekszámában a szerbiai kisebbségek sorában, bennünket nem kell milliókból felzárkóztatni. 
Bár a pénzből a remények szerint az emberi jogokat, a kisebbségek helyzetének javítását előmozdító intézkedéseket is finanszíroznak majd. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy a kormányzó Szerb Haladó Párt vezetői szinte kivétel nélkül a Szerb Radikális Pártban kezdték el a politikai karrierjüket. Még a miniszterelnököt adó szocialista párt is a délszláv háborút levezénylő Slobodan Milosević eszmei és politikai utóda, akik így ketten egy igazi ,,nemzeti-szocialista” kormányzatot vezényelnek, amely már eddigi lépéseivel is bebizonyította, hogy a magyarság nem sok jóra számíthat az irányukból.

Ha mégsem ilyen borúlátóan tekintünk a szerb kormányra és valóban feltételezzük, hogy a magyar kisebbség helyzetén is javítanak majd az összegből, akkor ezt vajon ki fogja majd számon kérni a szerb kormányon? A magyar államvezetés több tucatszor biztosította támogatásáról Szerbiát, és szinte leghangosabban kardoskodott az ország EU-s tagjelölti státuszáért, de vajon érkezik-e majd a szerb oldalról is „fogadjisten” az „adjistenre”?

Félek, a magyar kormány ismételten ki fogja hagyni a helyzetet, és nem él majd jogaival, mint ahogy nem tette azt akkor sem, amikor vétójoga lehetett volna a szerbiai csatlakozás ellen. Akkor csupán nevetséges feltételeket szabtak a szerbeknek a rehabilitációs törvény kapcsán, amit azok nevetve teljesítettek, úgy hogy a szerb állam továbbra is háborús bűnösként tekint több ezer délvidéki magyarra, amíg annak ellenkezőjét peres úton be nem bizonyítják a hozzátartozók. Ezzel a könnyű menetes megállapodással a magyar kormány kvázi egy rossz kívánság után visszadobta az aranyhalat a tóba. De vajon most lesz-e olyan erő az Európai Uniós parlamentben, aki kiáll majd a délvidéki magyarság jogaiért?

H. Á.