Egy délvidéki magyar, aki örül
Az egyik délvidéki magyar élvonalbeli érdekvédő politikus azt mondta, hogy a Szerbiában működő nemzeti tanácsokban lezajló választási folyamat nagy előrelépést jelent, ami jó példaként szolgálhat Európa számára is arra vonatkozóan, hogyan lehetséges megoldani a többség és a kisebbség viszonyát a rendszerben épített bizalom alapján.
Ezt most úgy kellene értelmezni, hogy az európai országok vegyenek példát Szerbiáról, amely végtelenül korrekt módon kezeli a kisebbségeit? Ez azt jelenti, hogy Szerbia rózsaszín égboltja alatt a többségi nemzet fiai a kisebbségek iránti szeretettől olvadoznak, amíg a távolból hallatszó hárfa hangjai lágyan bizsergetik érzékeny lelküket.
Ilyen idilli kép tárul elénk az említett érdekvédőnk azon kijelentése után is, miszerint ÖRÖMMEL TÖLTI EL, hogy a nemzetek közötti intolerancia az elmúlt év során nem erősödött.
Lehet, hogy az őrangyal politikusunk szárnyai kissé megsérültek, emiatt nem tudott olykor pl. a szabadkai Zorka és Kelebia települések, vagy akár Temerin fölé szállni. Akkor talán saját szemével győződhetett volna meg az intolerancia fokáról.
Ne legyünk azonban szőrszálhasogatók, főleg most karácsony előtt. Ha az érdekvédőnk örül, tudjuk, hogy legalább egy délvidéki magyar örömmel a szívében fényképezkedhet a karácsonyfánál.
F. L.
