Kína nem hagyja magát!
Kína határozottan ellenzi, hogy az Egyesült Államok hivatalos kapcsolatokat ápoljon Tajvannal, illetve hogy fegyvereket adjon el a szigetnek – hangoztatta csütörtökön a kínai külügyi szóvivő.
„Felszólítjuk az Egyesült Államokat, hogy tartsa magát az »egy Kína« elvhez és a korábbi kínai-amerikai közös közleményekhez, állítsa le a hivatalos kapcsolatait Tajvannal és szüntesse be a fegyvereladásokat” – mondta Hung Lej szóvivő. Egyúttal arra hívta fel Washington figyelmét, hogy tartózkodjon a két ország közötti kapcsolatok megsértésétől és a Tajvani-szoros két partja közötti békés fejlődés folyamatának akadályozásától.
A szóvivői nyilatkozatra azt követően került sor, hogy jelentések szerint James Inhofe republikánus szenátor egy 19 tagú amerikai kongresszusi delegáció élén két napot töltött a szigeten. A szenátor ígéretet tett Ma Jing-csiu tajvani vezetőnek arra, hogy Washington korszerű fegyvereket és helikoptereket fog eladni Tajpejnek.
A Global Times című lap csütörtöki számában éles hangon bírálta a tervet, amelyet a tajvani média szivárogtatott ki. Ezek szerint a fegyvereladásokra az idei év és 2015 között kerülne sor. A listán korszerű F–16-os vadászbombázók, 30 Apache támadóhelikopter, 60 Black Hawk szállítóhelikopter és a legfejlettebbek közé tartozó Patriot Advanced Capability–3 rakéták is szerepelnek. A Global Times szerint a Barack Obama amerikai elnök által aláírt, idei pénzügyi évre vonatkozó nemzetvédelmi törvényben úgy számoltak, hogy abban helye van a Tajvannak szánt fegyvereknek.
A kínai nemzetvédelmi minisztérium már a Kína belügyeibe történő „durva beavatkozásnak” minősítette a lépést, míg a külügyminisztérium „hidegháborús mentalitással” vádolta meg Washingtont. A Pentagon 2010 januárjában egy csaknem 6,4 milliárd dolláros fegyvercsomag eladásáról döntött, 2011 őszén pedig egy 5,85 milliárd dollár értékű fegyvereladást jelentett be, amely tartalmazta 145 darab F–16 A/B típusú vadászgép korszerűsítését. Peking minden egyes eddigi fegyvereladásra rendkívül ingerülten reagált. A történtek következményeként a két ország közötti védelmi együttműködés hosszabb-rövidebb időszakokra a minimálisra csökkent, vagy szünetelt.
A kínai polgárháborút és a Kínai Népköztársaság (KNK) 1949. októberi kikiáltását követően a Kuomintang párti köztársasági kormány Tajvanra menekült. Az ENSZ-ben 1971-ig Tajvan képviselte Kínát, míg ma mindössze 23 országgal van diplomáciai kapcsolata. A kínai vezetés egyik legfontosabb célja az ország békés újraegyesítése; a sziget függetlenségének esetleges kimondása esetére ugyanakkor katonai beavatkozást helyezett kilátásba.
Ugyanakkor az állami óceánügyi hivatal vezetője csütörtökön bejelentette, hogy Kína folytatja a rendszeres járőrtevékenységet területi vizein a Kelet-kínai-tengeren és a Dél-kínai tengeren is.
Kínában ugyancsak csütörtökön tették közzé egy körlevélben, hogy országos felmérés keretében az idén számba veszik a Kínához tartozó szigetek természeti kincseit, feltérképezik azok geológiai adottságait, s területükön környezeti vizsgálatokat végeznek. A felmérést várhatóan 2016-ban fejezik be.
Földmérési, térképészeti és térinformatikai hivatal szinte ezzel egy időben közleményében arról tájékoztatott, hogy folytatják a hibás térképek begyűjtését, gyártóik elfogását. 2005 óta 750 ezer térképet foglaltak le, s összesen 1800 ügyben léptek fel. A közlemény kitér arra is, hogy Kína több szomszédos országgal is területi vitában áll, ezért különösen is fontos a közvélemény figyelmének felhívása a megfelelő információkra. A kampányt hamarosan kiterjesztik a térképalapú GPS globális helymeghatározó termékekre is – áll a dokumentumban.
A Kína és szomszédai közötti területi viták láthatóan összefogásra készteti az érintett országokat, s épp csütörtökön állapodott meg partnerével a japán külügyminiszter a Fülöp-szigeteken a két ország tengeri biztonsági együttműködésének erősítéséről.
(MTI nyomán Gye)
