Tabu nélkül: Milyen párt a VMSZ, mire számíthat tőle a délvidéki magyarság? – villáminterjú Pásztor Bálinttal

Az utóbbi időben (is) több komolytalan és komoly, pletykaízű és elvontabb kérdést hallottam a Vajdasági Magyar Szövetséggel (VMSZ) kapcsolatban.

Gondoltam, csokorba szedem és felteszem ezeket a kérdéseket Pásztor Bálintnak, a VMSZ meghatározó egyéniségének, védjegyének, aki, mint tudjuk, a párt elnökségi tagja és szerbiai parlamenti képviselője.

Persze olyan témakörökről is szó esik, amelyek nemcsak a VMSZ-t, hanem az egész délvidéki magyarságot érintik.

Beszélgetőtársam rövid, tömör és közérthető válaszokkal szolgált.

1. Igaz-e, hogy nem vagy beszélő viszonyban az édesapáddal?

Természetesen nem igaz.

2. Bizniszpárt-e a VMSZ?

Természetesen nem.

3. Igaz-e, hogy a VMSZ-es vezetésű cégekben, intézményekben nem (vagy csak nagyon nehezen) helyezkedhet el, érvényesülhet olyasvalaki, aki nem tagja a VMSZ-nek?

Természetesen nem igaz.

4. Igaz-e, hogy a délvidéki magyar médiumokban – a DélHír kivételével – az újságírók 90 százaléka VMSZ-es pártkönyvvel rendelkezik?

Természetesen nem.

5. Mennyire érzed felelősnek a VMSZ-t a délvidéki magyarság létszámának drasztikus csökkenéséért?

Egy mérvadó párt sem menekülhet a felelősség elől. Ez a kérdés azonban kicsit olyan, mintha arra keresnénk választ, vajon az egységes Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) tehet-e arról, hogy a kilencvenes években több tízezer magyar hagyta el a szülőföldjét.

A VMSZ számos lépést tett, tesz az itteni magyarság fogyásának megállítása érdekében, egyebek között az oktatás terén is, hiszen azelőtt a Vajdaságból távozó fiatalok mindössze 10-20 százaléka tért vissza. A nemzeti tanácsokról szóló törvény meghozatala lehetővé tette, hogy ez a küzdelem erőteljesebb legyen. Például, a szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium működtetése és az ösztöndíjprogram kétségkívül azt a célt szolgálja, hogy minél több fiatal maradjon Vajdaságban. A Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT), mint az itteni magyarság kisebbségi önkormányzatának, kulcsfontosságú szerep jutott ebben a folyamatban.

Ugyanakkor a népszámlálási adatok sem nyújtanak teljesen reális képet. A 2010-es évi próbanépszámlás kérdőívén a nemzeti hovatartozásra vonatkozó kérdésnél még az állt, hogy „szerb” és „egyéb”. Határozott fellépésünknek köszönhető, hogy ez nem maradt úgy. A vajdasági magyarság fogyása vitathatatlanul gondbaejtő, de véleményem szerint, a VMSZ nélkül ez a létszámcsökkenés talán még kifejezetteb lenne.

6. Vajon a VMSZ – tekintettel a Koszovó-határozatra, illetve a Koszovó-platformra – fontolgatja-e az erőteljes küzdelmet a magyar területi autonómiáért? Követeli-e majd ugyanazokat a jogokat az itteni magyarság számára, mint amilyeneket a szerb kormány a koszovói nemzettársai számára igényel?

A parlamentben is hangsúlyoztam, hogy nemcsak a VMSZ, hanem az egész vajdasági magyarság abszolút mértékben támogatja a koszovói szerbek autonómiája érdekében tett lépéseket. Persze logikátlanul hangzik, hogy a szerbek, mint többségi nemzet a saját államukban területi rendeződést követelnek.

Akárhogyis, a vajdasági magyarok számára lényeges, hogy a koszovói szerbek autonómiájának megvalósítására irányuló küzdelem érvényesüljön. Aki érteni szeretné, hogy ezzel mit akartam mondani, érteni is fogja.

7. Tavaly a választások után a VMSZ azzal vádolta a Demokrata Pártot, hogy súlyos választási csalást követett el a VMSZ kárára. Ennek ellenére szilárd a két párt közötti koalíciós kapocs. Ez most azt jelenti, hogy a VMSZ ezentúl nem firtatja a választási rendellenességek következményeit?

Nem vitás, hogy megloptak bennüket. Mindjárt a választások után feljelentést tettünk. A többi a rendőrség és az ügyészség dolga. Bízunk benne, hogy előbb-utóbb, ha megteremtődnek a társadalmi feltételek, állításunk bizonyítást nyer.

Tartományi és egyes helyi szinteken koalícióban működünk a Demokrata Párttal. Ugyanakkor több olyan helyi önkormányzat létezik, ahol nincs ilyen szövetség. Országos szinten nem vagyunk velük koalícióban.

Az elmúlt hat évben a VMSZ bebizonyította, hogy – bármelyik pátról legyen szó –, ha a magyar közösség érdekei úgy kívánják, nem riad vissza a konfliktus felvállalásától sem.

8. Gyűrűznek a Demokrata Párt körüli korrupciós botrányok, Dragan Đilas pártelnök üzleti tevékenységét is vizsgálják. Ha ez így folytatódik, ha pl. Oliver Dulić és más demokrata tisztségviselők börtönbe kerülnek, a VMSZ megszakítja a koalíciós megállapodást?

Ha ilyesvalami vezető posztokat betöltő tartományi vagy helyi önkormányzati tisztségviselőkkel fordul elő, nyilván lépni fogunk. Annyit már sikerült elérni, hogy Szabadkán, a koalíciós tárgyalások során megakadályozzuk Oliver Dulić polgármesterré választását. Kiderült, hogy igazunk volt.

9. Milyen mértékben romlott az utóbbi egy évben a délvidéki magyarság közbiztonsága?

Az egyik kérdés, ami leginkább foglalkoztatja az embereket a gazdasági helyzet alakulása, a meglevő munkahelyek megőrzése és az újak megnyitása. A másik pedig a közbiztonság. Ezen a téren az elmúlt időszakban előrelépés történt. A parlamentben sikerült kiharcolnunk, hogy az úgynevezett kis értékű lopások felső határértéke 5 ezer dinárra csökkenjen. Ez csak a küzdelmünk első fázisa volt. A következő szakaszban a zéró tolerancia bevezetésére törekszünk majd. Ennek megszavazásához azonban 121 képviselőt kell meggyőznünk.

Büntetőjogi szakemberek, kriminológusok szerint a büntetések szigorításának elrettentő hatása van.

Ami a nemzeti hátterű, magyarok ellen elkövetett incidenseket illeti, nem vagyok híve az olyan politikusi nyilatkozatoknak, hogy az ilyen esetek száma csökkent. Ezt nem lehet egyértelműen, tényszerűen megállapítani. Ami biztató jelnek minősíthető: a hozzánk forduló sértettek esetében az illtetékes állami szervek reagálása komolyabb és határozottabb, mint 2-3 évvel ezelőtt.

10. Az újvidéki Zdenka Stakić bírónőt nevezték ki, hogy ítélkezzen az új temerini fiúk néven ismert magyar fiatalok ügyében, akik már közel három hónapja vizsgálati fogságban vannak. Emlékeztetőül: a hírhedt Stakić ítélte 61 éves börtönbüntetésre az öt temerini fiút. Most ismét ő pecsételheti meg magyar fiatalok sorsát. Milyen intézkedéseket tesz a VMSZ ennek megakadályozása érdekében?

Erről nincs információm, minket senki sem keresett fel. Politikai párt egyébként is nehezen járhat el ilyen ügyben. A vádlottak védőügyvédje kérheti a bíró kizárását.

11. Mennyit ártott Kasza József a délvidéki magyarságnak?

Amikor Kasza József a VMSZ elnöke volt, a kilencvenes években határozottan kiállt a vajdasági magyarságért. Erre a kiállásra az itteni magyaroknak szüksége volt. Ennyit mondanék…

S. Z. – DélHír Portál