Háború Maliban
A francia légierő bombázni kezdte a mali iszlamista felkelők állásait, öt nap után pedig földi egységei is harcba léphetnek egykori afrikai gyarmatukon. A nyugat-afrikai polgárháborúba több szomszédos ország is beavatkozott a franciák mellett, és Párizs európai szövetségeseire is támaszkodhat. Mégis, az ellenállás hevesebb mint várták. Kadhafi egykori zsoldosai is harcolnak a franciák ellen.
A bombázások ellenére az iszlamisták hétfőn a a mauritániai határ irányából ellentámadást indítottak, és el is foglalták a Bamakotól csak 400 kilométerre fekvő Diabali várost, amit most a franciák a mali hadsereget segítve megpróbálnak földi egységekkel visszaszerezni. Kedd estére Jean-Yves Le Drian francia védelmi miniszter bejelentette, hogy a mali biztonsági erők korábbi közlésével ellentétben a kormányhadsereg még azt a Konna városát sem tudta visszafoglalni, amelynek elvesztése miatt az egész francia beavatkozás múlt pénteken kezdetét vette.
Kihasználták a puccsot
Az elmúlt években Mali egyik legsúlyosabb válságába sodródott, mióta a nyugat-afrikai ország 1960-ban független lett Franciaországtól. 2012 elején katonai puccsal megbuktatták Amadou Toumani Toure elnököt, és ugyan a katonák visszaadták a hatalmat – most a házelnökből lett Dioncounda Traore az ideiglenes államfő –, de az iszlamista csoportok és a helyi tuaregek a helyzetet kihasználva megszerezték az irányítást az ország nagyrészt sivatagos északi részén.
A tuaregek legfontosabb szervezete, az Azavadi Nemzeti Felszabadítási Mozgalom (MNLA) elsősorban egy saját országot akart volna létrehozni a sivatagban. Az iszlamista csoportok viszont nem külön országot akarnak, hanem az iszlám törvénykezést, a saríát vezetnék be Mali egész területén.
Mirage-ok, Rafale-k, harci helikopterek
A műveletben résztvevő francia egységekről a France Info közölt összeállítást. Konna visszafoglalásához harci helikoptereket, Gazelle-ket is bevetettek, míg a kezdeti légi csapásokban a Csádból átirányított Mirage-ok vettek részt. Három C135-ös utántöltő gépet, valamint szállítógépeket is küldtek, míg a felkelők északi területeit már a Rafale-ék bombázták. A csapásokat a Pléiades 1B európai műhold segítségével készítették elő.
A légierő mellett azonban földi egységek is vannak Maliban. Már legalább 750 francia katona van az országban, létszámuk pedig folyamatosan nő. Kedd hajnalban negyven francia páncélost küldtek Elefántcsontpartról Bamakóba, hogy megerősítsék a mali hadsereget.
Az afrikai csapatok még gyülekeznek
A földről a közeli afrikai országok katonái is támogatják majd a franciákat: a Lagoszból már Bamakóba érkezett Sehu Abdulkadir nigériai tábornok vezetésével. A tábornok 600 katonát vitt magával, de Niger, Burkina Faso, Togo és Szenegál is ígért egyaránt nagyjából 500-500 katonát a napokban. Benin 300 emberrel támogatja a mali beavatkozást. Jean-Marc Ayrault francia miniszterelnök kedden elmondta, hogy egy héten belül kezdődik a több mint háromezer fős afrikai csapatok szárazföldi akciója.
Algéria engedélyezte a francia gépeknek az átrepülést a légterén, Nagy-Britannia pedig vasárnap bejelentette, hogy légi logisztikai támogatást nyújt Franciaországnak, ami első körben két C-17-es szállítórepülőt jelent. David Cameron brit miniszterelnök telefonon beszélt Hollande-dal, és egyetértettek abban, hogy a Maliban körvonalazódó helyzet a nemzetközi közösséget is veszélyezteti. A britek ugyanakkor leszögezték, hogy katonákat nem küldenek a konfliktus megoldásához.
Az Egyesült Államok is felajánlotta logisztikai segítségét, és az sem elképzelhetetlen, hogy a későbbiekben akár felderítődrónokkal is támogathatják a franciákat. Németország pedig logisztikai, orvosi és humanitárius területen ígért támogatást a franciáknak, emellett a dánoktól és Belgiumtól is kapnak segítséget. Kína viszont azt is jelezte, hogy minél előbb nemzetközi erőt kellene küldeni Maliba.
Nincs még itt a vége
Egyelőre nem világos, hogy meddig tarthat a konfliktus, de François Hollande elnök mindenesetre kijelentette, hogy céljaik között szerepel a biztonság megteremtése Bamakóban, a terroristák megállítása, valamint segíteni Mali területi egységének helyreállításában. Gerard Araud francia ENSZ-nagykövet szerint viszont egyértelmű, hogy végső soron politikai megoldásra lesz szükség, éppen ezért a szembenálló felek közötti párbeszédet, illetve megbékélést támogatják.
(index.hu nyomán Gye)
