Magyarul nem tudó szerbek is magyar állampolgárokká válnak-váltak? Felhívás olvasóinkhoz!
Portálunk több ízben rámutatott egy igencsak elgondolkodtató jelenségre, amelynek két hosszabb cikket is szenteltünk.
A jelek szerint az egyszerűsített honosítási eljárás során több (sok?) olyan szerb polgár jut(ott) magyar útlevélhez, aki egy szót sem tud magyarul. Ezúton felhívjuk azokat az olvasókat, akiknek tudomásuk van ilyen esetekről, ezt jelezzék a szerkesztőségünknek. Ugyanúgy biztatjuk azokat a délvidéki magyar polgárokat, akiknek a honosítási kérelmét a magyar állam indoklás nélkül elutasította, visszadobta, szóljanak nekünk. Több ilyen esetről hallottunk. A sértettekkel – amennyiben vállalják személyazonosságukat – szívesen készítünk interjút, de ha névtelenek akarnak maradni, természetesen tiszteletben tartjuk óhajukat. Abban az esetben elég, ha levélben közlik hol, hogyan, mikor fordult velük elő az említett sajnálatos eset.
A leveleket a következő e-mail címre várjuk: [email protected].
Az alábbiakban egy rövid olvasói levél következik:
[span class=doc]„Tisztelt Szerkesztőség!
A szegedi polgármesteri hivatal okmányosztályán naponta teszik tiszteletüket olyan magyarul egy betűt sem tudó, mostmár magyar állampolgárságúak, ügyvédjük kíséretében, akik magyar útlevelet igényelnek. Mi 92 évig vártunk, hogy újból magyarok lehessünk. Egyesek pedig, hogy is juthattak át a szigorú ellenőrzéseken, ha egy szót nem tudnak magyarul?? Hogy kaphattak állampolgárságot? Ki és hogyan adta meg nekik?
Tisztelettel: Laci” (Név a szerkesztőségben)[/span]
F. L.
Korábban írtuk: Vonzó a magyar állampolgárság – Vecseri Gyula jegyzete
Az Újvidéki Rádió híradójából megtudhattuk, hogy már 370.000 kérvény érkezett a magyar állampolgárság megszerzésére, ezeknek többsége pozitívan lett elbírálva. A vizumkényszer lehetséges bevezetése miatt sok nem magyar ajkú, főleg szerb polgár is magyar állampogárságért folyamodik, mert így európai uniós útlevelet is kaphatnak, amely útlevél a világ legtöbb országába vízum nélküli belépésre jogosít fel. Az állampolgárság és az útlevél megszerzése nem kötődik etnikai hovatartozáshoz, így mindazok, akiknek elődei az ezeréves történelmi Magyarország területén születtek, megkaphatják, ha beszélnek magyarul és folyamodtak a magyar állampolgárságért.
Ahhoz, hogy bizonyítsák elődeik Magyarországon történt születését (Bács-Bodrog, Torontál, Temes vagy Szerém vármegyékben), csak el kell menniük a hazai anyakönyvi hivatalba, és ott megkapják felmenőjük születési anykönyvi kivonatát. Ezzel együtt (remélhetően) sok nem magyar polgártársunk is rádöbben arra, hogy nincs igazuk azoknak, akik azt állitják hogy a Délvidék nem volt Magyarország szerves és alapító része, valamint, hogy a magyarok 1956 után telepedtek le a Délvidéken. A magyar nyelv (legalább részleges) megtanulásával pedig ők is végre vállalják azt, amit elődeik is, hiszen korábban a déli végeken a magyar, a német és a szerb együttes ismerete minden átlagpolgár számára természetesnek számított.
Vecseri Gyula
