Honosítási visszaélések – I.: ,,Új magyarok” a láthatáron
Mint ahogyan arról már több cikkünkben is beszámoltunk, a Délvidéken tömegjelenséggé kezd válni a szerbiai többségi nemzet tagjai között az egyszerűsített magyar honosítási eljárással való visszaélés.
Sokan érdemtelenül kérelmezik és válnak teljesjogú magyar állampolgárrá, akár a magyar nyelv általános ismerete nélkül, és a magyar nép teljes megvetésének gondolata mellett is. Egyesek ugródeszkának használják ezt a lehetőséget a fejlettebb országokba való utazáshoz vagy költözéshez. Mások gazdasági megfontolásból kérvényezik, hogy legitimálják üzleti ,,vállalkozásaikat”, amelyek gyakran az úgynevezett „sverc komerc” ágazatban merülnek ki, vagyis a Magyarországon vásárolt olcsó termékek hazai árusítását jelentik. Sőt, a beszámolók alapján olyanok is akadnak, akik csak azért folyamodnak az állampolgárságért, hogy bebiztosítsák magukat, ha netán ismét leomlana az EU vasfüggönye és visszatérne a vízumkényszer.
Ez a jelenség nem jellemezhető másképpen, mint a magyar állampolgárság meggyalázásaként, amely mind a magyar államra, mind az állampolgárságot jogszerűen kérelmezőkre nézve bántó. Hiszen azok vállnak ezáltal (jogilag) magyarrá, akik 1942-es okkupációról beszélnek, majd rossz szájízzel köpnek is egyet hozzá, aztán már a kérvény benyújtásakor büszkén mesélik az ügyintézőnek, hogy bezzeg a szüleik még a boldog ,,magyar időkben” születtek. A legszörnyűbb, hogy olyan füles is eljutott már a szerkesztőségünkig, amely szerint a kilencvenes években idemenekült szerbek egy része konkrét tarifa alapján válik magyarrá, hiszen nekik nem voltak leszármazottaik magyar földön.
Mindezzel meggyalázzák azt a 91 éves álmot, amelyre sok magyar szíve várt, hogy bár csak formálisan is, de az elragadott országrészek ,,édes öleléséből” kiszakadva ,,bújhassunk oda” Anyaországunkhoz. Ennek a magyarságot lélekben összekötő örömnek a jelképe a határon túli magyarok számára a kettős állampolgárság. Ezt tapossák azok, akik az állampolgársági eskütétel alatt, a nemzeti himnuszunk közben hangosan beszélgetnek, az eskü szövegét nem tudják, hiszen a nyelvet nem ismerik, majd cirillül írják alá a honosításukat és nyálat csorgatva várják már a pezsgő vedelését a ceremónia végén.
Ezért tanulságosnak szánt sorozatot kívánunk most útjára indítani, amelyben néhány napon keresztül bemutatjuk az Önök által tapasztalt és nekünk elküldött ,,élménybeszámolókat”. Ezzel a célunk az, hogy felhívjuk az illetékesek és a közvélemény figyelmét erre az agyonhallgatott tabutémára. Később az összegyűjtött anyaggal meg fogjuk keresni az illetékes szerveket, a főkonzulátust és megkérdezzük őket, mit gondolnak erről a folyamatról, kívánnak-e ellene tenni vagy egyáltalán szerintük létezik-e ilyen jelenség?
Ezért megkérjük Önöket, kedves olvasóinkat, hogy küldjék el tapasztalataikat a témakörben szerkesztőségi drótpostacímünkre: [email protected]
Az első olvasói beszámoló:
Tisztelt Szerkesztőség!
Az imént olvastam a felhívásukat a Facebook oldalán, hogy jelentsük az észrevételeinket a magyar állampolgárság megszerzése körüli visszásságokról, amennyiben ilyet észleltünk. Nagyon megörültem, hogy végre valaki komolyabban foglalkozni kezdett ezzel a problémával! A mi családunk augusztus elején adta be az igénylést az állampolgárság megszerzéséhez Kisszálláson, és az eskütétel alkalmával nagyon nagy megbotránkozásunkra, több szerb anyanyelvű polgár volt közöttünk, akikben annyi tisztelet sem volt, hogy megtanulják az eskü szövegét, és mikor mi mondtuk, ők annyira felhangon beszélgettek, hogy a polgármester úr kénytelen volt megszakítani a ceremóniát és rájuk szólni. Sajnos, novemberben megismétlődött az eset, szintén Kisszálláson, amikor egyik ismerősünket vittük az eskütételre. A szerb polgárok száma megduplázódott, és ekkor is szemtelenül és fölényesen, valamint kulturálatlanul viselkedtek. A legdühítőbb az, hogy egy szót sem tudnak magyarul, még köszönni sem tanultak meg a nyelvünkön. Sajnos, nagyon sok ismerősömnek ez a tapasztalata. Felháborító, hogy a magyar minisztérium és a sajtó nem foglalkozik ezzel a ténnyel. A szerb napilapok portáljain olvastam ezzel a témával kapcsolatban, hogy reklámozzák azt, hogyan lehet megszerezni a magyar állampolgárságot. Úgy írják, elég ha valamelyik ősük az Osztrák-Magyar Monarchia területén élt, az már feljogosítja őket az állampolgárság igénylésére. A magyar miniszter azt mondta, tudni kell magyarul alapszinten beszélni, de sajnos ez csak üres beszéd. Nagyon reménykedem abban, hogy maguknak sikerül felhívni a magyarországi közvélemény figyelmét erre a problémára, és nem utolsósorban a minisztérium és a politikum figyelmét.
Kívánom,hogy kitartsanak és végére járjanak ennek az ügynek!
Sok sikert kívánok és maradok tisztelettel!
(név a szerkesztőségben)
H. Á.
Kapcsolódó írásaink:
Dačić szerint nincs vízumveszély, de a lakosság azért felkészül…
