A petefészekrák gyógyítható
A petefészekrák igen alattomos betegség: a páciensek általában akkor ismerik fel a halálos kórt, ha már tényleg nagy a baj. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy még mindig nincsenek megfelelő szűrési módszerek, amelyek segítségével már a korai stádiumban ki lehetne mutatni a petefészek daganatos megbetegedését.
A petefészekrák a későn felismerhető daganatok közé tartozik: nagyon gyakran csak akkor ismerjük fel a halálos kórt, amikor már nagyon előrehaladott állapotban van a tumoros megbetegedés. Magyarországon évente nyolcszáz, míg Németországban nyolcezer nőnél diagnosztizálják a betegséget. Sajnos még mindig hiányoznak a megfelelő szűrővizsgálatok, de a műtéti technikáknak és az új gyógyszereknek köszönhetően jelentősen csökkent a halálozás kockázata, bár más rákos megbetegedésekkel összehasonlítva ez az arány még mindig igen magas. A petefészekrák esetében sajnos nem állnak rendelkezésre megfelelő szűrési módszerek, amelyek kimutathatnák a korai szakaszban a daganatot.
Gyanús a gyakori haspuffadás és székrekedés
A kórt a betegek általában nagyon későn veszik észre, mivel nincsenek specifikus tünetek a korai stádiumban. A tünetek csak a daganat kései stádiumában jelentkeznek, általában akkor, amikor a tumor átterjedt a hasüregre is. „Intő jel lehet az állandó haspuffadás és székrekedés” – mondta Barbara Schmalfedt, a Müncheni Nőgyógyászati Klinika vezetője.
A petefészekrákos megbetegedések 10 százaléka genetikai eredetű. A betegség kialakulásának esélyét növelheti, ha a családban halmozottan fordul elő petefészek- és emlőrák. Számos esetben a vastagbél- és méhnyakrák is jele lehet a petefészekrákra való hajlamnak, különösen akkor, ha a betegség fiatalkorban fordult elő. Azoknak a nőknek, akik bizonyíthatóan hordozzák a mellrák ma ismert génjeit, nevezetesen a BRCA1- és BRCA2-géneket, 60 százalékkal nagyobb az esélyük, hogy valamikor az életükben petefészekrákot kapjanak.
97 százalékra csökkenthető a rizikó
Ha a családban halmozottan fordult elő daganatos megbetegedés, a lehető leghamarabb érdemes átfogó orvosi és pszichológiai tanácsot kérni. A genetikailag terhelt páciensek petefészkét – ha már a családtervezés befejeződött – elővigyázatosságból el lehet távolítani. „Ezzel lehet ténylegesen megakadályozni a petefészekrákot, így lehet a rák rizikóját 97 százalékra csökkenteni” – hangsúlyozta Schmalfedt.
Veszélyes a sok ovuláció
A petefészekrák kockázata különösen magas azoknál a nőknél, akiknek az első menstruációjuk igen korán jelentkezett, a változó kor viszont viszonylag későn, sohasem voltak terhesek, vagy sohasem szoptattak. Ez azt jelenti, hogy sokszor volt ovulációjuk az életük során. „A peteérés során a petefészek felületén kisebb sebek jelentkeznek, amit a szervezetnek helyre kell állítania” – tette hozzá a nőgyógyász. Ezek a hibák a szabályozatlan sejtosztódás következményei. A terhesség, a szoptatás és a kevesebb ovuláció csökkenti viszont a petefészekrák kockázatát. Mindemellett a hormonális fogamzásgátlók, amelyek elnyomják az ovulációt, bizonyítottan csökkentik a petefészekrák előfordulását.
A betegség korai stádiumában a páciens nem érez semmit. A tünetek később jelentkeznek. Ilyen tünet lehet a hányinger, a tompa alhasi fájdalom, vagy a vizelés közben fellépő fájdalom, a hirtelen fogyás, vagy hízás, megmagyarázhatatlan hátfájás, növekvő derékbőség, vagy indokolatlan hüvelyi vérzés.
(Focus.de – Gye)
