Fizetések: Tátongó szakadék a (dús)gazdagok és a „templom egerei” között

Legújabb statisztikai adatok szerint múlt hónapban a szerbiai átlagbér 11 százalékkal nőtt az azt megelőző hónaphoz képest. És most tessék kapaszkodni: a polgárok nettó átlagfizetése decemberben 46 923 dinárt tett ki.

Ha ezt egy fejlett országból érkező külföldivel közölnénk, azt mondaná, hogy az itteni helyzet nem is olyan kritikus, nincs okunk siránkozni. Csakhogy a fenti számnak semmi köze a valósághoz. Illetve lehet, hogy az említett átlagbér, amelyből gondtalanul, kényelmesen, hogy ne mondjam, fantasztikusan lehet élni, az állami cégek, intézmények, közvállalatok alkalmazottaiknak keresetét tükrözi. Merthogy magancégben egy földi halandó ennyit nem keres, az biztos. Rengeteg olyan vállalatról tudok, ahol szorgalmas, rátermett emberek 14-16 ezer dinárt keresnek havonta, már ha egyáltalán ezt a mizér összeget is kézhez kapják. Ha valaki egy privátnál 25 ezer dinárt keres és minden hónapban megkapja a bérét, az majdhogynem „burzsoának” számít.

Magyarán: a szerbiai polgárok nagyon vékony rétege, talán pár százezren degeszre keresik magukat, így jön ki a 46 923 dináros átlag. Több millió munkaképes polgárnak pedig felkopik az álla.

Az egyik szabadkai közvállalatból, konkrétan a Városépítési Igazgatóságból, amely az elmúlt években nem éppen a város építésével hívta fel magára a figyelmet, kiszivárgott egy „érdekes” adat. Ezt az adatot ugyan nem tudom leellenőrizni, de igencsak megbízható forrásból származik: az ottani igazgató mintegy 170 ezer dinár értékű nettó fizetést keres. Ez valószínűleg több mint az ország elnökének vagy kormányfőjének hivatalos bére. Ami pedig az ott dolgozókat illeti, a fizijuk 60 és 100 ezer dinár között mozog. Jelentős részük középiskolai végzettséggel rendelkezik, sőt állítólag szakképzetlen is akad közöttük.

Ennek tükrében tehát világossá válik, hogyan jött ki az a bizonyos csaknem 47 ezer dináros mágikus országos átlag.

F. L.