Szerbia kettős mércéje a nemzetiségi jogok terén – Videó
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlés 2013. január 22-én tárgyalta a koszovói emberi jogi helyzetről szóló jelentést. A vitában Gaudi-Nagy Tamás rámutatott arra, hogy a ma már 96 ENSZ tagállam és 34 Európa Tanács-i tagállam által elismert Koszovó esete az önrendelkezési jog érvényesüléséről szól. A nemzetközi közösségnek biztosítania kell az önrendelkezés útjára lépett Koszovó számára az önállóság feltételeit. Koszovó területén élő különböző nemzetiségek számára garantálni kell az egyéni és kollektív jogokat. Szerbia kettős mércét használ: a Koszovóban élő szerbek számára maximális jogokat követel, míg a délvidéki magyarságtól megtagadja a területi autonómiát, amíg ezt nem teljesíti nem lehet az EU tagja.
Gaudi-Nagy Tamás felszólalása
Az Európa Tanács Közgyűlésének 2013. január 24-i ülésén Stefan Füle, az EU cseh nemzetiségű bővítési biztosa ismertette az EU bővítéssel kapcsolatos stratégiáját, amely most elsősorban a balkáni országokra fókuszál. Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, a Jobbik frakció Európa Tanácsba delegált tagja a biztoshoz intézett kérdésében kifejtette, hogy a csatlakozással szemben támasztott első számú feltétel a biztos korábbi nyilatkozatai szerint a joguralom érvényesülésének elve. Felhívta a figyelmet arra, hogy míg Szerbia EU csatlakozási tárgyalásainak megkezdését az EU a Koszovóval fennálló viszony rendezéséhez köti, addig a Délvidéken élő közel 300 ezer magyar egyéni és közösségi jogai még mindig nincsenek teljes körűen biztosítva, gyakoriak az etnikai alapú jogsértések és a területi autonómiáról Szerbia hallani sem akar. Kérte a biztost, hogy a délvidéki magyarság rendezetlen helyzetének megoldását is tegye az EU a szerb csatlakozás előfeltételévé. Stefan Füle válaszában elmondta, hogy a nemzeti kisebbségek jogai valóban nagyon fontos elvek és a csatlakozásnál figyelembe veendők, ismeri a „vajdasági” helyzetet, azonban a délvidéki magyar szervezetektől kapott értesülései szerint a helyzet nem nyugtalanító. „Bízzon bennem, ha bármilyen, aggodalomra okot adó körülményt észlelek, akkor közbelépek” – mondta válaszában a biztos.
Mindebből napnál világosabban kitűnik, hogy ha a délvidéki magyarság szervezetei és korlátozott jogkörű vajdasági Magyar Autonómia Tanács képviselői nem adnak teljes körű tájékoztatást a délvidéki magyarság problémáiról (csak néhány a jelentősebbek közül: nyelvhasználat korlátozása, magyarság aránytalanul csekély képviseleti aránya a közigazgatásban és az állami tulajdonú vállalatok vezetőségeiben, etnikai alapú támadások és koncepciós eljárások, oktatási gondok, területi autonómia hiánya, állami fenntartású magyar nyelvű egyetem hiánya, 1944-45-ös magyarirtások jóvátételének hiánya stb.), valamint nem lépnek fel határozott és egyértelmű követelésekkel a szerb állam felé, és mindezt diplomáciai szinten a magyar kormány sem követeli, addig az Európai Unió sem foglalkozik a délvidéki magyarok helyzetével a szerb EU csatlakozás kapcsán. Történelmi felelőssége és kötelessége ezért a délvidéki magyar szervezeteknek és a magyar kormánynak, hogy mindezeket mielőbb meglépjék és elérjék ezáltal azt, hogy a Koszovóval való viszony rendezése mellett a sokat szenvedett délvidéki magyarság ügyének magas szintű és kielégítő rendezése is legyen feltétele Szerbia EU csatlakozásának.
Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő
Facebook nyomán T. T.
