A halálos por
Egyértelmű összefüggést mutatott ki a WHO friss jelentése a hosszú távú szállópor-szennyezés (PM 2,5), illetve az érelmeszesedés, bizonyos szülési rendellenességek és gyermekkori légúti megbetegedések kialakulása között. A dokumentumban szereplő szennyezőanyag Magyarországon – európai összehasonlításban is – kiemelkedő mértékben károsítja a környezetet és a lakosság egészségét.
A finom szálló por jelenlétének egészségügyi hatásairól készült beszámoló a fentieken túl az idegrendszer fejlődésével, a kognitív funkciók sérülésével, illetve a cukorbetegséggel is összefüggésbe hozza a PM 2,5-öt. (Hivatalosan a levegőben lévő, 10 mikron alatti szilárd vagy folyékony halmazállapotú szennyező részecskéket nevezik szálló pornak. A PM 2,5 – az angol particulate matter, azaz finomszemcsés anyag elnevezés után – a szálló por legveszélyesebb, a tüdő legapróbb hólyagjaiba is eljutó, és onnan gyakorlatilag soha ki nem ürülő, azaz egész életen át halmozódó, 2,5 mikron alatti átmérőjű összetevőit jelöli.) A tanulmány igazolta továbbá a PM 2,5-nek a szív- és érrendszeri, valamint a légzőszervi halálozás növekedésében játszott, már korábban is valószínűsített szerepét.
A szennyező anyag legfőbb forrását a széntüzelésű fűtőberendezések és a dízelmotorok jelentik – utóbbiak közül különösen a régebbi, részecskeszűrő nélküli típusok számítanak nagy szállópor-kibocsátónak, de a PM 2,5 sajnos az új, részecskeszűrős változatok leválasztó rendszerén is keresztüljut. A most nyilvánosságra hozott kutatást az Európai Bizottság rendelte meg, az EU ugyanis idén („a levegő évében”) a levegőminőség-védelmi politika felülvizsgálatára, az előírások szigorítására készül, és ebben a legújabb tudományos eredményekre szeretne támaszkodni. Jakab Zsuzsanna, a WHO európai igazgatója szerint a jelentést meglapozó többéves kutatássorozat szolgált először mennyiségi becslésekkel a finom szemcsék okozta megbetegedésekről. A kutatási anyag az ózon egészségkárosító hatásairól (elsősorban a kognitív képességek fejlődését és a reprodukciós képességet érintő zavarokról) is új bizonyítékokat tartalmaz.
A WHO korábbi adatai alapján az európai lakosság több mint 80 százaléka van kitéve az egészségügyi határérték feletti PM-szennyezésnek, ami átlagosan 8,6 hónappal rövidíti meg egy-egy uniós polgár várható élethosszát. Most az is kiderült, hogy a határérték alatti PM-szennyezés is káros (elsősorban a már említett PM 2,5 esetében), ami indokolttá teszi a vonatkozó irányelvek és küszöbértékek átírását. Az új ajánlások a különféle PM-szennyezők mellett várhatóan az ózon, a nitrogén-oxidok és a kén-dioxid szintjére is ki fognak terjedni.
A szomszédos Magyarország a szálló por szempontjából a legszennyezettebb uniós tagállamok közé tartozik, főként az elöregedett járműpark (mindenekelőtt a dízelüzemű buszok), illetve a lefedetlen vörösiszap-tározók miatt. Jelentős szennyező forrásnak számítanak a közutak is: az utak és padkák portalanításának elmaradása közel ugyanannyival járul hozzá a szennyezéshez, mint a gépjárművek kipufogógáza (az autók, a fékek, a gumik stb. kopása során is rengeteg PM-részecske képződik). Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség tanulmánya szerint évente 16 ezer ember veszti el idő előtt életét a szálló por miatt Magyarországon, a megbetegedések száma pedig elérheti az évi egymilliót. Az elhanyagolt levegőminőség-védelem miatt uniós kötelezettségszegési eljárás is indult Magyarország ellen, mivel az állam az EU-normák betartásának elszabotálásával a lakosság egészségét veszélyezteti. Vélhetően Szerbiában sem más a helyzet, mert a feltételek közel azonossak.
(NOL nyomán Gye)
