Az agydaganatról

Az agydaganat által okozott tünetek a daganat méretétől, elhelyezkedésétől és a daganat növekedési sebességétől függnek. Egy lassan növő daganat még viszonylag nagy méret esetén is lehet tünetmentes.

Agydaganaton az agyban rendellenesen növő szövetszaporulatot értjük. Elkülöníthetünk elsődleges és másodlagos agydaganatot.

Az elsődleges agydaganatok az agy valamely szövetéből nőnek ki, lehetnek jóindulatúak és rosszindulatúak. A másodlagos agydaganatok a szervezet más területén kialakult daganatok agyi áttétei azaz metasztázisok. Ez utóbbiak a gyakoribbak.

A jóindulatú agydaganatok általában lassabban növekednek, (elhelyezkedésüktől függően) könnyebben eltávolíthatók és ritkábban újulnak ki, mint a rosszindulatú formák. A jóindulatú daganatok nem szűrik be a környező egészséges agyszövetet, illetve egyéb szerkezeti elemeket, gyakran jól körülhatárolt tokjuk van, azonban térfoglaló jellegük miatt nyomhatják az agyműködés szempontjából fontos területeket.

A rosszindulatú daganatok gyorsabban nőnek, ráterjednek és elpusztítják a környező agyszövetet. Az elsődleges agydaganatok viszonylag ritkán adnak áttéteket a szervezet többi területére.

Az agydaganat tünetei

Az agydaganat által okozott tünetek a daganat méretétől, elhelyezkedésétől és a daganat növekedési sebességétől függ. Egy lassan növő daganat még viszonylag nagy méret esetén is lehet tünetmentes.

Az alábbi tünetek esetén kell gyanakodni:

• Újkeletű fejfájás, vagy a fejfájás jellegének megváltozása
• Fokozatosan súlyosbodó, egyre gyakrabban megjelenő fejfájás
• Indokolatlan émelygés és hányás
• A látás zavarai, így homályos látás, kettős látás, látótérkiesés
• Valamely végtag gyengesége, zsibbadása, érzéketlensége
• Egyensúlybizonytalanság
• Beszédzavar
• A személyiség, vagy a viselkedés megváltozása
• Epilepsziás rosszullétek megjelenése, elsősorban olyan betegeknél, akiknek korábban nem volt ilyen betegsége
• Halláscsökkenés
• Hormonális (endokrin) zavarok

A diagnózis

Az agydaganat diagnózisának felállítása általában egy többlépcsős folyamat eredménye. Neurológiai vizsgálat segítségével megállapítható, hogy van-e rendellenesség a látást, a hallást, az izomerőt, az hő, tapintás és fájdalomérzetet, az egyensúlyt, a koordinációt és a reflexeket valamint az izomerőt illetően.

A vizsgálat eredményei alapját az alábbi képalkotó vizsgálatot végezhetik el:

•  
• Computer tomográfiás (CT) vizsgálat. A CT vizsgálat röntgensugarak és számítógép segítségével részletes kétdimenziós szeleteket képez az agyról. Egy speciális vénásan adható anyag segítségével (ezt kontrasztanyagnak nevezik) a daganatok még jobban láthatóvá tehetők.
• Mágneses rezonancia vizsgálat (MR vizsgálat). Ez a képalkotási technika mágneses mező és rádióhullámok segítségével hozza létre az agy képét. Itt is lehet kontrasztanyagot használni, ami a daganatos szövet elkülönítését segíti.
• Angiográfiás vizsgálat. A vizsgálat során a vérbe kontrasztanyagot fecskendeznek, és így kirajzolódnak a daganatot ellátó erek a röntgenfelvételeken.
• Egyéb képalkotó vizsgálatok. Más vizsgálatok segítségével például mágneses rezonancia spektroszkópiával (MRS), fotonemissziós számítógépes tomográfiával (SPECT) vagy pozitron emissziós tomográfiával (PET) az agyi aktivitás és anyagcsere vizsgálható. A PET-CT az agyi anyagcseretérkép (PET kép) és a CT-vel nyert szerkezeti kép egymásra vetítésével hozható létre. Ezeket a vizsgálatokat nem alkalmazzák rutinszerűen.

Ha a képalkotó vizsgálatok felvetik, hogy az agyban látható daganat másodlagos daganat, akkor orvosa az elsődleges daganat keresésére további vizsgálatot javasolhat.

Az agydaganat kezelése

Az agydaganat kezelését a daganat típusa, mérete, elhelyezkedése továbbá az életkor és az általános egészségi állapot határozzák meg.

A kezdeti kezelés állhat szteroid kezelésből, mely segítségével az agydaganatot körül vevő duzzanat csökkenthető. A daganat által okozott epilepsziás rosszullétek antiepileptikumok szedésével előzhetők meg, védhetők ki.

Az agydaganat kezelése az alábbiakból áll:

• Műtét. Ez az agydaganatok kezelésének alapvető formája. A műtét során megkísérlik a daganat lehető legteljesebb eltávolítását, úgy hogy a legkisebb mértékben károsodjon az egészséges szövet. Ha a daganat lassan növekedik, elképzelhető, hogy orvosa kivárásos álláspontra helyezkedik, és még vár a műtéttel.
• Sugárkezelés. A nagy energiájú sugárzás segítségével az agydaganat sejtjei elpusztíthatók.
• Kemoterápia. Ezek a gyógyszerek szelektíven elpusztíthatják a daganatos sejteket.

Előfordulhat, hogy az agydaganat kezeléséhez a különböző módszerek kombinálása válik szükségessé. Ha a beavatkozás után még maradnak vissza daganatos sejtek a daganat kiújulhat, ezért az a cél, hogy a lehető legnagyobb mennyiségű szövetet távolítsák el a műtét során.

A sugárkezelés és a kemoterápia a műtét után visszamaradt sejtek, illetve a műtétileg nem kezelhető daganatok elpusztítását szolgálja. A kezelések mellékhatásaként hajhullás és hányinger alakulhat ki. Kérjük, kérje orvosa segítségét a lehetőségek mellékhatások és ezek kezelését illetően!

(WEBBeteg – Gye)