Bajszuk segíti a fókákat

Egy új kutatás szerint a fókák bajszukkal képesek felmérni egy objektum méreteit.

Az emlősökről ismeretes, hogy tapintásérzékeny bajusszal rendelkeznek, de a kutatók szerették volna kideríteni, pontosan hogyan mérik fel zsákmányuk méreteit. A Manchesteri Metropolitan Egyetem kutatói kimutatták, hogy az állatok specializálódott szőröket mozgatnak egy objektum irányába méreteinek fetérképezésére. Az eredmények azt is megmutatták, milyen gyorsan tudják ezt elvégezni az állatok. A kutatásról a Journal of Comparative Physiology A folyóirat számolt be.

Robyn Grant a németországi Rostock Egyetem tengeri tudományos központjába utazott, hogy szemügyre vegye két borjúfóka – Marco és Moe – bajszát. A korábbi hidrodinamikai kutatások már kimutatták, hogyan képesek felmérni a fókák a halak méretét nyomdokvizük alapján. Grant elmondta, úgy gondolták jó lenne mélyebb vizsgálatot végezni annak kiderítésére, az állatok mindezt hogyan is viszik véghez.

Számos faj bajuszt használ tapintásérzékelőként, a patkányokhoz és egerekhez hasonló állatok bajszukkal „körbeszaglászva” szereznek több információt környezetükről. A fókáknál azonban mindez túl sok energiaköltséggel járna – mondja Grant – mivel a víz sűrűbb a levegőnél, és nagyobb erőfeszítésbe kerül benne a mozgás.

A fókákra szemellenzőt és fejhallgatót adtak, hogy egyéb érzékeiket korlátozzák, majd betanították őket egy kísérletre, amelynek során két különböző méretű korongot kellett észlelniük csak bajszukkal. Annak tesztelésére, különbséget tudnak-e tenni a méretekben, a fókáknak orrukat a megfelelő objektumhoz kellett érinteniük. Moe-nál ez a nagyobb, Marcónál a kisebb korong volt. Ha jól válaszoltak, halat kaptak jutalmul. A kutatók filmre vették a kísérletet, hogy pontosan megfigyelhessék, mi történik.

„Orruk speciális részét használták a kísérlethez, ahol a bajuszszőrök nagyon apróak és nagyon sűrűn helyezkednek el.” Grant magyarázata szerint eme szőrök egyfajta „nagyobb felbontású mintavételezőként” szolgáltak, ami azt jelenti, hogy a fókák rengeteg információt tudtak begyűjteni egyetlen területen, anélkül, hogy összes bajuszszőrüket bevetették volna.

„Orrukat az objektumnak nyomják, és az azzal kapcsolatba kerülő szőrök száma alapján meg tudják állapítani, hogy nagyobb vagy kisebb a tárgy” – állapították meg. Ez a technika lehetővé teszi, hogy a fókák képet alkossanak zsákmányuk méretéről a vízben, ahol a látási viszonyok gyakran szegényesek.

Grant elmondta, a fókák rendkívül gyorsak is ezzel a technikával. Minden döntésüket a másodperc töredéke alatt hozták meg.

(BBC – Gye)