Tóásó-ügy: Egy magyar fiatalember kálváriája és a magyar diplomácia sikertelen próbálkozásai

Legjobb esetben négy hónapon belül lezárulhat Bolíviában a terrorista összeesküvéssel vádolt 39 személy – köztük Tóásó Előd – elleni kirakatper.

Az artatlanul raboskodó Tóásó Elődöt, a magyaroszági diplomácia egyelőre nem volt képes kiszabadítani a bolíviai börtönből.

Minap Győri Enikő külügyi titkár látogatta meg Toásót.

Szavai szerint Magyarország elítél minden terrorista cselekményt, és tiszteletben tartja Bolívia jogát, hogy a területén bűncselekményt elkövető külföldiek ellen büntetőeljárást folytasson le. (No, ezzel a nyilatkozatával marhára tetszett segíteni Tóásón.). Ragaszkodik ugyanakkor ahhoz, hogy egy bajba jutott magyar állampolgár emberi jogai semmilyen formában nem sérülhetnek. Magyar álláspont szerint amennyiben magyar állampolgárt vonnak büntetőjogilag felelősségre, ennek „ésszerű időben, politikai befolyástól mentes, tisztességes eljárásban, a nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségekkel összhangban kell történnie”. No, ez az ami a bolíviai kommunista diktatúrát nem túlzottan érdekli.

Győri Enikő állítólag fellépett azért, hogy Tóásó szabadlábon védekezhessen az ellene és társai ellen folyó perben. Sikertelenül.

Emlékeztetőül: 2009. április 16-án a bolíviai Santa Cruzban kommandósok rajtaütöttek a polgárok egy csoportján, az akcióban életét vesztette (értsd: brutális gyilkosság áldozata lett) a bolíviai-magyar-horvát állampolgárságú Rózsa-Flores Eduardo (magyar és horvát hős, aki a kilencvenes években életét kockáztatva és többször megsebesülve társaival együtt drámai körülmények között védte Szentlászlót a szerb agresszortól), az erdélyi magyar Magyarosi Árpád és az ír Michael Dwyer. A hatóságok őrizetbe vették a magyar-román állampolgár Tóásó Elődöt és a bolíviai-horvát kettős állampolgár Mario Tadić Astorgát.

2011. április 11-én az ügyész összesen 39 ember ellen terrorizmus és fegyveres felkelés gyanújával emelt vádat. A vádlottak – Tóásó Előd kivételével – bolíviai állampolgárok, nagy részük az ellenzéki vezetésű Santa Cruz tartomány gazdasági-politikai elitjéhez kötődik. Tóásóékat valójában azzal vádolják, hogy merényletet akartak elkövetni Evo Morales bolíviai elnök – véreskezű diktátor ellen. A hatóságok erre egyetlen valamire való bizonyítékot sem tudtak felhozni, de ez mit sem számít egy zsarnok rendszerben.

Tóásó Elődöt a bolíviai büntetőeljárási törvény szerint 2012. április 16-án, három év előzetes után szabadlábra kellett volna helyezni. Egy másik rendelkezés szerint pedig a három év elteltével az állam büntetőjogi igénye megszűnik.

Az ügyben ítéletet hozó öttagú tanács 2012. május 15-re kitűzött első tárgyalási napját végül október 1-jén tartották La Pazban, majd áthelyezték a tárgyalás helyszínét Tarija városába, ahol az idei év elejéig folyt a tárgyalás gyakori elnapolásokkal. A bíró a tárgyalást február 5-én áthelyezte Santa Cruzba.

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának önkényes fogva tartást vizsgáló munkacsoportja 2011 novemberében megállapította, hogy Tóásó Előd elfogása és fogva tartása több ponton sérti az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát és a Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmányát.

Ezért felkérte a bolíviai kormányt, hogy gondoskodjon a Tóásó Elődöt ért sérelmek orvoslásáról, és intézkedjen arról, hogy a büntetőeljárásban szabadlábon védekezhessen. Bolívia az Emberi Jogi Tanács 2012. márciusi ülésén visszautasította a véleményben foglaltakat.

hirado.hu nyomán F. L.