Mi lesz az EU-val és Szerbiával?
Napokon belül eldőlhet, megkezdi-e az Európai Unió a csatlakozási tárgyalásokat Szerbiával.
Ennek fontos állomása volt Ivica Dacic szerb és Hashim Thaci szerb kormányfő tegnapi újabb, sorsdöntőnek nevezett egyeztetése. Ma pedig Aleksandar Vucic miniszterelnök-helyettes Berlinben próbálja győzködni vendéglátóit arról, hogy hazája már érett a csatlakozási tárgyalások megkezdésére.
Bár Belgrád már tavaly márciusban tagjelölt lett, egyelőre tapodtat sem lépett előre az unió felé vezető úton, elsősorban Németország ellenállása miatt. Berlin szerint az országnak normalizálnia kell kapcsolatait Koszovóval, az eddigi erőfeszítései ugyanis nem elegendőek. Az unió, pontosabban Catherine Ashton, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének közvetítésével ezért kezdte meg még tavaly a tárgyalásokat Ivica Dacic szerb és Hashim Thaci koszovói miniszterelnök. Az újabb, ötödik tárgyalási forduló tegnap lapzártánk utánig tartott, s várhatóan ma reggel fejeződik be Brüsszelben. Sorsdöntőnek nevezte tegnap a Balkán szempontjából ezt a hetet José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke, aki Thacival folytatott megbeszéléseit követően reményét fejezte ki, hogy a szerb-koszovói megbékélési folyamatot továbbra is „konstruktív légkör” jellemzi. Vincent Degert, az Európai Unió belgrádi misszióvezetője úgy vélte, a mostani hét azért is igen fontos, mert eldőlhet, hogy Ashton áprilisban milyen tartalmú jelentést tesz le Szerbiáról az Európai Bizottság tagjainak asztalára.
A szerb és a koszovói kormányfő minden eddigi megbeszélésén egy-egy apró lépést tett előre. Legutóbb például arról egyeztek meg, hogy összekötő irodát nyitnak egymás fővárosában. Belgrád ugyan hangoztatja, hogy ez még nem jelenti az öt éves köztársaság függetlenségének elismerését, hiszen a koszovói megbízott nem kap diplomáciai mentességet Belgrádban, de hírmagyarázók szerint mégiscsak komoly áttörés történt. Januárban arról egyeztek meg, hogy különálló, az unió által létrehozott fejlesztési alapba kerülnek az észak-koszovói vámbevételek. Az e számlán felhalmozott összeget mindkét fél ellenőrizheti, s egyebek mellett a koszovói szerb emlékek felújítására fordíthatják. Egy fontos kérdést azonban még nem tisztáztak. Az EU-t továbbra is az zavarja, hogy a túlnyomórészt szerbek-lakta Észak-Koszovóban továbbra is szerbek által fenntartott intézmények működnek, s az itt élők nem hajlandóak alávetni magukat a pristinai albán irányításnak.
A Nyugat mindenképpen azt akarja elérni, hogy az intézmények illetékessége Pristina felügyelete alatt álljon, Belgrád azonban egyelőre mintha tanácstalan lenne. Ha ugyanis úgy dönt, belemegy ebbe a követelésbe, azzal egy jelentős szavazóréteget veszíthet el. Ha azonban továbbra is támogatja a koszovói szerb intézmények fennmaradását, akkor az ország ismét távolabb kerülne az uniótól, aminek gazdaságilag is gyászos következményei lennének. A megoldás az lehet, hogy új, közös intézményrendszert hívnak életre, amely nemcsak Kosovska Mitrovicával, hanem Pristinával is állandó kapcsolatban állna. Belgrád nem zárkózna el ettől a megoldástól. Dacic a napokban úgy foglalt állást, Szerbia nem számolja fel intézményeit Koszovóban, ha nincs megnyugtató nemzetközi megállapodás arról, milyen intézményrendszer kerül a régi helyébe. Németország hírek szerint azt követeli, hogy első körben az igazságszolgáltatás és a rendészet kerüljön Pristina fennhatósága alá Észak-Koszovóban.
Ognjen Probocevic politikai elemző a Beta hírügynökségnek adott nyilatkozatában vélekedett, a szerb intézmények megoldásának ügyétől függ, kap-e dátumot Szerbia a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. A szerb kormány egyik legerősebb embere, Aleksandar Vucic kormányfőhelyettes, védelmi miniszter ma Németországban tárgyal hazája uniós integrációjának lehetőségeiről. Kijelentette, nagyon rossz hír lenne Szerbia számára, ha most sem kapna dátumot a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Ha a rosszabbik forgatókönyv következne be, azt „nehezen tudnánk megmagyarázni a polgároknak” – fogalmazott.
(Népszava – Gye)
