Nikolićnak le kell mondania a csetnikvajda címről?
Miután a jelek szerint úgy-ahogy sikerült levakarnia a soviniszta mázt és részben átesnie a brüsszeli suvickoláson, Tomislav Nikolić szerb elnöknek, újdonsúlt europeernek és uniófanatikusnak, valószínűleg még csak egy lépésre lesz szüksége ahhoz, hogy (egyesek szemében) végleg lemossa magáról a radikális múlt szennyét-mocskát-szutykát.
Egy biztos: a nemzeti érzelmű délvidéki magyarság sohasem felejti el neki, hogy a kilencvenes években az itteni magyaroknak útravaló szendvicseket kínált, vagyis felkészítette őket arra, hogy takarodhatnak az anyaországba.
Ugyanakkor azok a nyugati erők, amelyek csakúgy mint Tadićból, belőle is szófogadó pulikutyát faragnának, aki teljesíti minden kívánságukat és parancsukat, még egy követelményt szabtak számára. És ezt nem közvetlenül közölték vele, hanem az olyan civil szervezeteken keresztül, mint amilyen a Helsinki Emberi Jogi Bizottság, a Szerbiai Antifasiszták Szövetsége stb.
Mi lenne ez a feltétel? Nikolićnak le kellene mondani a csetnikvajda címről, amelyet 1993-ban a Romanija hegynél büszkén vehetett át Vojislav Šešeljjel együtt.
Brüsszeli főnökei aligha engedik meg neki, hogy Vuk Draškovićhoz, a Szerb Megújhódási Mozgalom elnökéhez hasonlóan papíron megtartsa a csetnikvajda címét, csak a gyakorlatban viselkedjen azzal ellentétben.
Nem, nem: Nikolićnak a végsőkig meg kell alázkodnia. De mint láttuk, ez egészen jól meg neki.
F. L.
