Tito hagyatéka
Több mint két évtizede perlekednek Tito örökösei az egykori jugoszláv elnök hátramaradt örökségéért.
Az egész ügy új lendületet kaphat azzal, hogy Tomislav Nikolic szerb elnök döntése értelmében megnyithatják Tito Szerb Nemzeti Bankban őrzött vagyontárgyait. Ehhez azonban a volt tagköztársaságoknak is lesz néhány szava. Úgy vélik, őket is megilleti a valószínűleg nem kis vagyon.
Joszip Broz Tito már 32 éve halt meg, de számos titkát magával vitte a sírba. Több értéktárgyáról pontos listát készítettek, de hírek szerint sok aranya, dollárja is lehetett. Vagyonának egy részét a Szerb Nemzeti Bankban őrzik hét lakat alatt. Tomislav Nikolic szerb elnök a napokban úgy döntött, véget vet a találgatásoknak, s megnyitják a megannyi rejtélyt magában foglaló széfet. Tito vezető szerepet játszott az el nem kötelezettek mozgalmában. Gyakori vendég volt ezért egy sor harmadik világbeli országban. S minden külföldi útja során komoly ajándékokra tett szert. Mindmáig egykori nyári rezidenciáján, Brioni-szigetén őrzik például azt az elefántot, amelyet még a hetvenes évek elején a néhai indiai elnök-asszonytól, Indira Gandhitól kapott.
Az örökösök nyilván nem azt fájlalják, hogy nem az ő tulajdonukba került a jól megtermett négylábú. De egy sor olyan értéktárgyra is szert tett az egykori elnök, amire leszármazottainak fájhat a foga. 1983 decemberében ezért Joszip Broz egyik fia, Zarko hagyatéki eljárást kezdeményezett, hogy osszák fel ezen értéktárgyakat a családtagok között. Ők ugyanis még a nyolcvanas években csak azokat a tiszteletdíjakat kapták meg, amelyek Tito könyvei alapján illették meg őket a szerzői jogdíjak alapján. Titónak több örököse is van. Egykori felesége, a marsall utolsó éveiben kegyvesztetté vált Jovanka ma is Belgrádban él. Férje halála után teljes elszigeteltségben, szegénységben tengődött, csak az utóbbi években került ismét reflektorfénybe, több interjút is adott. Tito három házasságából származó gyermekei: Zarko Leon, Aleksandar-Miso, Zlatica és Hinko, valamint több unokája. Ők tehát mindannyian jogosultak lennének a hagyatékra.
Egy belgrádi bíróság még 1989-ben határozott a hagyaték szétosztásáról, ezt azonban 2000-ben megsemmisítette az alkotmánybíróság. 2011-ben több mint két évtizedes szünet után folytatódott a hagyatéki eljárás. Jovanka Broz össze is állította, mire is tart igényt. Az özvegy szerint a férje által kapott ajándékok őt is megilletik. A vagyon részét képezik régi szablyák éppúgy, mint festmények, porcelán edények, órák, cigarettatárcák is. Februárban új fejlemény történt azzal, hogy Nikolic a vagyon eddig nem ismert tárgyainak megnyitása mellett döntött. Szólásra jelentkeztek ugyanis a régi tagköztársaságok is, amelyek szerint Szerbia nem viselkedhet úgy, mintha a vagyon egyedüli gazdája lenne. Zenit Kelic boszniai pénzügyminiszter-helyettes úgy vélte, az egykori tagköztársaságok ugyanolyan jogok illetik meg a vagyon elosztását illetően, mint Belgrádot.
„Ha a széf aranyat, pénzt, vagy más értéktárgyakat foglal magában, az minden egykori tagköztársaságot érint, vagyis mi is be kívánunk kapcsolódni a hagyaték elosztásának folyamatába” – jelentette ki. Belgrád azonban hallani sem akar a régi tagok követeléseiről. Oliver Antic, Nikolic elnök tanácsadója, aki Szerbiát képviseli a jugoszláv vagyon elosztásával kapcsolatos tárgyalásokon, kijelentette, miután magánvagyonról van szó, s végrendelet nem született, ezért csakis az örökösöket illetik meg az esetleges vagyontárgyak. Tito gyermekei jogi képviselőik útján védelmébe vették Nikolicot, mondván, teljesen törvényes döntést hozott az államfő, s lépése összhangban volt a törvényekkel. Közleményükben nem meglepő, hiszen nyilván azt remélik: a széfben rejlő pénzek mind az ő zsebeikbe vándorolnak majd. Szerbián kívül egyébként más tagköztársaságok is nagyvonalúan kezelik a Tito-hagyatékot. 1986-ban Ljubljanába szállították egy kiállításra a marsall régi kocsijait. Az 5-10 millió eurós luxusautókat „elfelejtették” visszavinni Belgrádba, így ma is Ljubljanában vannak.
(Népszava – Gye)
