Hőségstressz: a kegyetlen gyilkos
A globális felmelegedés miatt 10 százalékkal csökkent a legnagyobb forróságok idején az emberek munkaképessége az elmúlt hat évtized során. Az emberi szervezetnek egyre nehezebb lesz alkalmazkodni az egyre elviselhetetlenebb hőséghez. A 2003-as európai hőhullám 70 ezer ember halálát okozta.
A Föld egyre melegebb és párásabb éghajlata miatt 10 százalékkal csökkent a legnagyobb forróságok idején az emberek munkaképessége az elmúlt hat évtized során amerikai kutatók szerint; a század közepére már 20 százalék lehet ez az arány.
Globális felmelegedés, csökkenő munkaképesség
Mivel a meleg levegő több nedvességet tud megtartani a hidegnél, a légkör manapság párásabb, mint régen, a munkavégzés pedig megterhelőbb a meleg hónapokban, amikor nagy a pára. Az amerikai Országos Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA) szakemberei a forró és párás időjárásra vonatkozó előírásokat az éghajlatváltozásról szóló előrejelzésekkel összevetve jutottak arra, hogy a munkaerő-kapacitás csökkenése 2050-re globálisan kétszerese lesz az elmúlt hatvan évben mért 10 százaléknak.
A felmelegedés szélsőséges mértéke – 6 Celsius-fokos változás – esetén a világ sok pontján igen nehézzé válna a munkavégzés – fejtette ki John Dunne, a NOAA Princetoni Egyetemen működő geofizikai laboratóriumának professzora. Amerikai példát említve azt mondta: a Sziklás-hegységtől keletre az emberek olyan hőségstressznek lennének kitéve, amelyet ma még nem tapasztalt meg a világ.
Még az alvó ember is veszélyben
Elmondása szerint New Yorkban olyan lenne a klíma, mint manapság Bahreinben, míg Bahreinben a hőség és a pára miatt hipertermia – a szervezet esetlegesen veszélyessé váló túlmelegedése – léphetne fel még az alvó embereknél is. Az ember hőt termelő és hőt leadó lény. Ha nem tudja gyorsabban leadni, mint ahogy termeli, hipertermiás állapot lép fel. A szervezet jellemzően úgy adja le a hőt, hogy kevesebb hőtermelő tevékenységet végez (pl. mozgás). Az éghajlat azonban olyan forróvá és párássá válhat, hogy még egy alvó ember sem lesz képes elég gyorsan megszabadulni a testhőtől – magyarázták a szakemberek.
Hőségstressz ellen szieszta
A munkaképesség fenntartásának egyedüli módja 3 Celsius-fok alatt tartani a globális felmelegedést. A bolygó globális átlaghőmérséklete 0,7 fokkal nőtt az ipari forradalom előtti időkhöz képest, a század közepére további 1,8 fokkal emelkedhet – mondta Dunne. A módszerek, amelyeket néhány helyen már alkalmaznak a hőségstressz miatt – például a szieszta és az, hogy munkások este-éjjel dolgoznak a szabadban a forró nappalok helyett –, hamarosan olyan helyeken is megjelenhetnek, ahol eddig nem volt jelentős az effajta megterhelés az emberi szervezetre.
A trend valószínűsíthetően az Egyesült Államok nyugati és Európa északi részét éri el utoljára a tudósok szerint. Fontos kérdés, hogy bizonyos régiókban mennyire tudnak alkalmazkodni a forrósághoz – világított rá a professzor. Megjegyezte, a 2003-as európai hőhullám 70 ezer ember halálát okozta, a kontinensen korábban szokatlan volt egy hasonló megterhelés. Indiában azonban normális egy effajta, amely rendszerint „csak” háromezer emberrel végez.
(MTI – Gye)
