Szlovén kormányválság
Hosszas belpolitikai csatározások után leváltották Janez Jansa szlovén miniszterelnököt. Utódjának, Alenka Bratusek kijelölt kormányfőnek két hete van arra, hogy ütőképes, széles bázisra támaszkodó koalíciót hívjon életre. A miniszterelnöknek azonban nem lesz könnyű dolga, mert ideológiailag különböző pártokat kellene közös nevezőre hoznia.
Újabb szakaszához érkezett a szlovéniai belpolitikai válság Janez Jansa leváltásával. Koalíciós kormánya azért hullott elemeire, mert a miniszterelnök nem tudott elszámolni 210 ezer euróval. Ez azonban csak az egyik ok. Szlovénia máig nem tudott kikecmeregni a válságból. A romló életszínvonal miatt gyakoriak a tüntetések, sokan a korrupt politikai elitet bírálják az ország nehéz helyzetéért. Ljubljana ugyan nem kért hitelt az Európai Uniótól, de nem kizárt, hogy az omladozó bankrendszer miatt meg kell tennie ezt a lépést. A konzervatív Janez Jansa 13 hónapon keresztül állt a szlovén kormány élén. Autoriter stílusú politikai vezető, aki nem tűri a bírálatokat, s korrupciós ügye is – ahogy mondta – a „baloldali fasiszták” támadásának eredménye. Rendkívül megosztó személyiség, aki ha bajba kerül, mindig előhúzza a „kommunizmus veszélyének” kártyáját, s összeesküvés-elméleteket gyárt. Az utolsó pillanatig ragaszkodott hatalmához, végül azonban koalíciós partnerei számára is vállalhatatlanná vált, így a konstruktív bizalmi szavazáson már csak 33 képviselő voksát tudhatta maga mögött a 90 tagú parlamentben, 55-en szavaztak ellene.
Jansa utóbbi időben fontos intézkedéseket kezdeményezett, a nyugdíjrendszer átalakítását, bankrendszer szanálását, s a munkapiac liberalizálását illetően. Kérdés, lesz-e elég mozgástere Alenka Bratuseknek ahhoz, hogy folytassa a megkezdett reformokat, s egyáltalán azt az utat kívánja-e követni, mint elődje. Első megnyilatkozásában bírálta Jansa megszorító intézkedéseit és pótköltségvetés megalkotását követelte, hogy „helyrehozzák a megszorítás politikájának súlyos következményeit”. Szerinte új forrásokra adóemelések révén lehetne szert tenni. Az is kérdéses azonban, hogyan tervezi a bankrendszer új alapokra helyezését. Az új koalíció két pártja, a baloldali Pozitív Szlovénia (PS) és a szociáldemokraták eddig ugyanis ellenezték a „rossz bank” létrehozását. Ebbe az államilag ellenőrzött pénzintézetbe irányítanák a rossz hiteleket.
Bartuseknek két hete van arra, hogy új kormánykoalíciót alakítson. Ő az első női miniszterelnök az 1991-ben függetlenné vált ország élén. Kormánya munkáját elvben négy párt, a legnagyobb frakcióval rendelkező Pozitív Szlovénia, a szociáldemokraták, valamint Gregor Virant korábbi házelnök liberális tömörülése és a nyugdíjasok pártja támogatja. Ez összesen 52 mandátumot jelentene, vagyis bőven elég lenne a kormányzáshoz. Csakhogy különböző ideológiájú pártokról van szó, melyeket csak a Jansával szembeni közös fellépésük köt össze. Ezért nem kizárt, hogy az új kormány feladata az lesz, hogy előkészítse az előrehozott parlamenti választást. Azért sem valószínű, hogy sokáig lesznek képesek együttműködni, mert Bratusek és Virant teljesen más gazdaságpolitikát képzelnek el Szlovénia számára. A megszorítások fő agytrösztje Janez Sustersic pénzügyminiszter volt, aki Virant pártjának tagja. A tárcavezetőt állandó bírálatokkal illette a baloldali ellenzék.
Az új kormányfő Szlovéniában sem tartozik a legismertebb politikusok közé. Csak 2011 decembere óta a ljubljanai parlament tagja. A választás győztese, a Pozitív Szlovénia tagjaként került a törvényhozásba. (Végül mégsem a baloldali párt, hanem Jansa alakíthatott kormányt.) A 43 éves textilmérnök előzőleg hat évig a pénzügyminisztériumban dolgozott, s a költségvetést érintő témákkal foglalkozott. Mindig is baloldalinak tartotta magát, de több párt tagja is volt: a liberális demokrata LDS, majd a szociálliberális Zares után nyergelt át a Zoran Jankovic által alapított PS-hez. Mivel a ljubljanai polgármester Jankovic korrupciós botrányba keveredett, lemondott a pártelnökségről, s Bratusek vette át a tömörülés irányítását.
(Népszava – Gye)
