Orbánék magyarázkodása megbukott
Cáfolta a Központi Statisztikai Hivatal a kormány azon állítását, hogy az Európai Unió válsága húzta recesszióba a magyar gazdaságot. A most kiadott külkereskedelmi adatok szerint nem csökkent tavaly az export. A decemberi számsor most is drámai.
A KSH most kiadott, részletes adatai szerint tavaly decemberben az export volumene 9,9, az importé 7,4 százalékkal csökkent a 2011-es adatokhoz képest. A decemberi mélyrepülés korábban már a GDP-adatokból is kiolvasható volt, hiszen míg egész évre 1,7 százalékos volt a visszaesés, az év utolsó hónapja 2,4 százalékkal maradt el az előző időszaktól. (Bár a kabinet gyakorta hangoztatta, hogy az aszály fordította recesszióba az országot, az év végi adatokban ritkán játszik főszerepet az agrárium.)
Szintén bukik a kormány propagandistáinak másik találmánya: az Unió válsága húzta le a nagy export-kitettségű magyar adatokat. Ez, függetlenül attól, hogy régiós versenytársaink majd mindegyike 2 százalékot is meghaladó növekedést ért el, már csak azért is sántít, mert az EU hivatalos gazdasági teljesítménye csupán 0,3 százalékos recessziót mutatott. Az ország export-orientáltsága kétségtelen, ezért érdekes, hogy a Statisztikai Hivatal számításai szerint: „az év egészében a külkereskedelmi termékforgalom volumene közel megegyezett az előző évivel. A híradás-technikai termékek exportvolumene ötödével csökkent, a járműipari termékeké dinamikusan nőtt. (…) 2012-ben a kivitel volumene 0,9 százalékkal haladta meg az előző évit, a behozatalé nem változott.”
Vagyis ha nem is nagy mértékben, de bővültek a magyar cégek külföldi piacai – azaz az Unió nem ronthatott sokat a magyar gazdasági teljesítményen. Az is igaz, hogy a keleti nyitást meghirdető kormányzati szándék még nem érett be, az ország legfőbb partnere továbbra is Németország, míg Kínával némileg mérséklődött a gazdasági aktivitás.
Magyarország külkereskedelmi mérlege továbbra is pozitív, 7 milliárd euróval több árut és szolgáltatást adtunk el külföldre, mint amennyit idehaza vásároltunk. Miközben kétségtelen, hogy az ország gazdasági megítélésében ez fontos pozitívum, a hátterében részben meghúzódó folyamat dráma: a 2012-es reálbér-csökkenés és a belső kereslet zuhanása miatt a lakosság egyszerűen nem vásárol – mert nem tud, vagy mert nem bízik a kormányban, így inkább tartalékol.
(KSH – Gye)