Nők napja: A gyengéd szebbik nem, vagy az eldurvult kommunista-feministák ünnepe?
Ma a városközpontig vezető úton öt nőismerősömmel találkoztam. Noha számomra minden, kommunizmushoz köthető ünnep visszatetsző, a környezetünkben a nők napja annyira meghonosodott, hogy illetlenségnek tartottam köszöntés nélkül elmenni mellettük. Amúgy sem rossz dolog (bármilyen ürüggyel) megpuszilni és átölelni csinos hölgyeket.
Némi meglepetésemre két hölgy a haveri puszit igen, de a nőnapi köszöntést nem volt hajlandó elfogadni. Szerintük ez az ünnep megalázó a nők és a férfiak számára egyaránt. Egyikük kicsit felfortyant mondván, hogy ő nem komcsi és nem feminista, ne tessék sértegetni őt. A másik három nő elfogadta a jókívánságokat.
A nőnap bevezetése Clara Zetkin német szociáldemokrata politikusnő nevéhez fűződik.
Ki volt Clara Zetkin? 1857-ben Clara Eissner néven látta meg a napvilágot. Már fiatalon csatlakozott a alakulófélben levő németországi szocialista mozgalmakhoz, azonban Bismarck 1878-ban betiltott a második birodalom területén mindenféle szocialista szervezkedést. Ezért Eissner svájci, majd franciaországi emigrációba vonult. Fontos szerepet játszott a marxizmus elveinek elterjesztésére 1864-ben alapított I. Internacionáléban. Élettársa lett egy orosz anarchistának, Josip Zetkinnek, akinek felvette a nevét is. 1907-ben a Németországi Szociáldemokrata Párt női tagozatának vezetője lett. A marxista Rosa Luxemburggal és más elvtársaival hozta létre 1916-ban a Spartacus Szövetséget, amely 1919-től Németország Kommunista Pártjaként működött. Magyarán: Clara Zetkin egy megrögzött, vérbeli kommunista volt.
A II. Internacionálé VIII. kongresszusán 1910. augusztus 28. és szeptember 3. között határoztak arról, hogy a nők választójogának kivívása érdekében nemzetközileg is nőnapot tartanak. A határozatot a kongresszus elfogadta, de a megemlékezés pontos dátumáról nem született döntés. 1911. március 19-én Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban tartották meg a világon először a nemzetközi nőnapot.
Magyarország a nőnapi felhíváshoz (a szociáldemokrata baloldali körök nyomására) először 1913-ban csatlakozott, amikor az Országos Nőszervező Bizottság röplapokat osztott. A következő évben, 1914-ben már országszerte rendezvényeket szerveztek. A Rákosi-korszakban a nőnap ünneplése kötelezővé vált, és az eredetileg különböző időpontokban rendezett nőnapot 1948-tól szovjet mintára március 8-án tartották meg.
Ezek voltak tehát az előzmények. Mára a nőnap persze vesztett politikai jellegéből, amolyan virágos, kedveskedős megemlékezés lett belőle, de azért szép számban akadnak, akik nem tudják megemészteni, hogy mégiscsak egy feminista-kommunista, munkásmozgalmi találmányról van szó.
Kedves hölgy olvasóinkat mi az év minden napjában egyformán tiszteljük és szeretjük!
A képen: A nem éppen nőies Clara Zetkin, aki bevezette a nők napját
F. L.
