Hová tűntek a méhek Amerikában?
Sok méhecske eltűnt az észak-amerikai erdők-mezők virágairól… Legalábbis időlegesen. Ennek azonban most megtalálták a magyarázatát is.
Az amerikai termések több mint egyharmadát kifejezetten e célra tartott méhekkel poroztatják be, s az ő szorgos munkájuknak köszönhető – gyümölcsöktől magokig – sok minden. Méhek nélkül a farmerek akár búcsút is mondhatnánk birtokaik kincseinek, a virágokról nem is beszélve. Ám az elmúlt esztendőkben az Egyesült Államokban a méhtelepek rohamos és masszív pusztulásának lehettek tanúi a mezőgazdászok. Sok magyarázatát és okát adták a tömeges méhpusztulásnak, a leggyakoribb magyarázat azonban a génmódosított növények és általában a génmódosított vetőmagok elszaporodása, nem egy helyütt kizárólagossá válása volt. És maradt.
Sőt: valószínűleg ez lesz a végső magyarázat is.
Az amerikai szövetségi mezőgazdasági minisztérium méhek kutatásával foglalkozó laboratóriuma ugyanis – amely a Washingtonhoz közeli Beltsville-ben, Maryland államban található – a minap újabb kutatási eredményeket publikált, s ezek ismételten (!) a génmódosított vetőmagok kártékonyságára hívják fel a figyelmet.
Vetőmagokat, méghozzá génmódosított vetőmagokat az Egyesült Államokban olyan nagy és nagyhatalmú biotech cégek gyártanak és forgalmaznak, mint amilyen például a Monsanto, vagy a Pioneer Hybrid. Ezek a konglomerátumok gazdasági erejüknél és politikai kapcsolataiknál fogva képesek befolyásolni a kormányzat, vagy kormányzatok döntéshozóit s ezzel döntéseit is. Természetesen, a saját érdekeinek megfelelően. A saját érdekeik pedig azt diktálják, hogy az ő vetőmagjaikat és az ő műtrágyáikat forgalmazzák a farmokon. Ezek a cégek ugyanis többségükben olyan génmódosított vetőmagokat állítanak elő, amelyek csupán bizonyos körülmények között termelődnek újra, s ez a „bizonyos körülmény” a saját gyártású műtrágyák és talajjavítók alkalmazását jelenti. Egyszóval, a kör bezárul: Monsanto-vetőmaghoz Monsanto-műtrágya dukál…
A genetikailag manipulált (génmódosított) növényeknek a virágaik is genetikailag módosultak, s ha a virág-pollen genetikailag módosítottá válik, vagy steril lesz, akkor a méhek potenciálisan – éhen halnak. Vagy belepusztulnak a táplálékhiány miatti betegségekbe és a táplálék-raktározás hiányába (magyarán, egész egyszerűen nem lesz tápanyaguk, amelyből fenntartják magukat a téli hibernált állapotukban).
A marylandi Méhkutató Laboratórium kutatója, Jeff Pettis azt állítja, hogy a génmódosított növények tönkreteszik a méhek apró szervezetét, kivált az emésztőrendszerüket. A 2005-ben tapasztalt kaliforniai nagy méhpusztulás után az első feltételezés szerint atkafertőzés pusztított, ám az alaposabb vizsgálatok Pettis állítását igazolták. A kutatók nem találtak összefüggést a valóban meglévő atkafertőzés és a méhtelepek egészségi állapota, illetve pusztulása között. Önmagából az atkáktól a méhek nem pusztultak volna el. Az elhullott méhek vizsgálatakor viszont felfedezték, hogy az emésztőrendszerük súlyosan megbetegedett: amőba tanyázott bennük, és a normális opálos szín helyett az alsó bélrendszerük teljesen megfeketedett; a kutatók szerint úgy festett, mint a vastagbélrákban szenvedő emberek beteg bélszakasza…
A pusztuláshoz vezető betegség okát a kutatók igazolhatóan a génmódosított vetőmagok egyes fajtáiban lelték meg. Ezeknek a növényeknek a pollenje okozta a súlyos elváltozásokat, először az immun-rendszerben, majd ennek következtében az emésztőrendszerben is. A GMO-pollen olyan komoly emésztőrendszeri problémákat okozott, hogy a kimenetele csakis halálos lehetett.
A kutatók szerint egyébként a humán bélrák kialakulásának is hasonló okai lehetnek, de legalábbis a folyamat hasonló lehet. Igaz, ez még csupán feltételezés és nem tudományos kísérletekkel alátámasztott állítás, de… Mindenképpen figyelemreméltó, hogy a méhtelepek tömeges pusztulása is azóta egyre gyakoribb, amióta egyre több génmódosított termék kerül az emberi táplálékláncba. A tudósok azt is gyanítják, hogy ez ugyancsak oka lehet annak, hogy egyre gyakrabban sikertelen az olyan humánbetegségek kezelése, mint például a vastagbélrák, a kóros elhízás, vagy a szívbetegségek…
Megoldást persze a kutatók nem rögzítenek. De azt megjegyzik, hogy az organikus gazdálkodás fenntartja az ökoszisztéma sokféleségét és megőrzi az így előállított élelmiszerek minőségét is.
(hetivalasz.hu – Gye)
