Modernkori rabszolgaság Zentán, avagy lehull az álarc a Rodáról

Ugye, emlékeznek még Isaurára, a rabszolgalányra? Sokan megkönnyezték akkor a sorsát, sőt, még gyűjtést is szerveztek a felszabadítására! Nos, nem kell messzire mennünk, ha valami hasonlóan felháborító és emberséget nélkülöző, undorító dologra vágyunk. Csak menjünk el a Rodába dolgozni Zentán!

Sokaknak valami elérhetetlen vágyálomként lebeg a szeme előtt: bejutni a Rodába dolgozni! A mai nehéz világban nagy becsben van a munkahely. Ezt tudják a modernkori kizsákmányolók is. Pofátlanságuk határtalan, a törvények pedig nekik kedveznek.

Lássuk csak, mit is jelent a Rodába dolgozni. (Valószínű, sok hasonló munkahely leledzik kis hazánkban. Remélem, egyre többen jelentkeznek, hogy bemutassuk a mai rabszolgatartókat.

Szóval, Zentán a Roda 2009 decemberében nyitotta meg kapuit. Akkor 40 főt alkalmazott a magas szintű kiszolgálásra, a munka elvégzésére. A munka mennyisége nem változott, csak a dolgozói létszám csökkent le 27 főre! Ez a 27 fő végzi el azt a munkát, amit kezdetben 40 ember. Semmiféle plusz díjazás vagy túlórapénz fizetése nélkül. A munkaidő (papíron!) nyolc óra. De szeretnénk látni egy olyan napot, hogy az ott dolgozók a nyolc óra leteltével hazamennek a családjukhoz! Mert ilyet nem láthat a kedves szemlélődő. Azt viszont igen, hogy a reggel 7 órakor nyitó üzletből délután 16-17 órakor esik be a lakásába, de a 18:30-as hazaérkezés sem ritka.

Ez persze nem igaz, amikor leltár van! A legfrissebb hír: a minap történő leltározáskor a délután fél kettőkor otthonról eljövő munkás másnap délután 16 óra körül mehetett haza. Több mint 24 óra! Ja, ha szólni mer az ember, akkor mehet. Végleg. Haza. Egy feljelentést azért megérne a dolog. Nem tudom, a büntetést is levonnák-e az ott maradottak fizetéséből? Ezt sem tudta kedves olvasó? Igen-igen. A legkisebb vétségért is 10-20-30%-os fizetéscsökkentés jár a modernkori rabszolgának. A következő szint már az lesz, hogy ki mennyit tud fizetni azért, hogy bejárhasson gürizni a céghez? És hogy senki se merjen pattogni, csak havi vagy háromhavi szerződéseket kötnek a dolgozók zömével. Ennek ez a módja, gazdagodjon a Roda!

Jelen tényeket egy volt dolgozó mondta tollba, a nevét nem óhajtja nyilvánosságra hozni. Megértem. S ez még csak a jéghegy csúcsa, s egy cég azok közül, amelyek kizsigerelik a dolgozóikat. Mit tehet a szerencsétlen dolgozó? Tűr, hallgat vagy otthagyja.

Viszont jómagam azon sem csodálkoznék, ha egyes jó érzésű emberek akár bojkottálnák is a céget és nem vásárolnának tovább a cégnél. Nyugaton ez a megoldás működőképes. Lássuk, itt mi lesz belőle?

(Gye)