Vörös kavics a Cipőben: Elbúcsúztatták a gyurcsányista Bódi Lászlót

Halottról jót vagy semmit. Ez azonban nem vonatkozhat olyan személyekre, akik komolyabb közéleti tevékenységet fejtettek ki életük során (itt a művészekre is gondolok), akik szélés tömegekhez szóltak, érzelmeket, gondolatokat ébresztettek az emberekben, esetleg egyfajta példaképpé vagy szimbólummá váltak. Ha róluk kiderül, hogy életük során olyat tettek, ami ellentétben áll azzal, amit elhitettek a közönségükkel, szerintem a közvélemény megérdemli, hogy tudja a teljes igazságot. Aztán mindenki maga döntse el, milyen képet őriz meg az elhunytról. Őszintén szólva, sohasem voltam oda a Republicért, mert egyszerűen nem szeretem azt a zenei műfajt, amelyet Bódiék űztek. Viszont kifogásom sem volt ellene, ugyanis azt hittem, hogy nemzeti érzelmű zenekarról van szó, amely szirupos dallamaival a délvidéki magyar közönség nagy részét is meghódította. Valahogy úgy voltam vele, mint az R-Go együttessel. Hidegen hagy, amit Szikora Robi művel a gidáival, viszont nemzetszerető nyilatkozataival rokonszenvet váltott ki belőlem.

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) mindig kínosan ügyelt arra, hogy a rendezvényein, ha kimondottan nemzeti rock zenekarokat nem is, de a magyar nemzethez, az itteni magyar szívhez közelálló előadókat léptessen fel. VMSZ-es bulikon fellépett az R-Go, a Nox, az Edda, Demjén Ferenc. És a Republic. Innen gondolhattam, hogy Bódiék is ugyanolyan egészségesen gondolkodó, normális nemzeti érzelmű magyarok, mint a többi felsorolt előadó. Melléfogtam.

A Blikkből a következőket tudhatjuk meg Bódiról.

Cipő élete utolsó időszakában folyamatosan arról beszélt, hogy kommunista hangulatú temetést szeretne magának. Többek között kikötötte, miközben a földbe helyezik, a volt szovjet himnusz szóljon.

Nem akart egyházi liturgiát. Bár a katonaság után megkeresztelkedett, sőt egy évig, kíváncsiságból még teológiát is tanult, végeredményben erősen ateista ember volt. Ráadásul nem is baloldalinak, hanem kommunistának vallotta magát.

Ismerve Cipő elkötelezettségét, a családtagok és barátok a nyilvános temetés után ott maradtak a közelben, majd amikor besötétedett, visszamentek a sírhoz. Gyertyát gyújtottak és lejátszották a szovjet himnuszt!

Az Indexből pedig kiderül, milyen szépen búcsúztak Cipőtől az elvtársai:

Gyurcsány Ferenc (Demokratikus Koalíció): Isten veled. Töltsd meg dalaiddal a mennyek országát.

Mesterházy Attila (Magyar Szocialista Párt): Mély fájdalommal, megrendülve fogadtam „Cipő” halálának hírét, akiért egy ország, így én is, mi is aggódtunk az elmúlt hetekben, mindvégig reménykedve felépülésében. Bódi László, a Republic rendkívüli tehetségű énekesének elvesztése nemcsak fájdalmat, hanem hivatástudatát ismerve pótolhatatlan hiányt okoz a magyar könnyűzenei életben. Őszinte részvétem a családjának. Mindannyian osztozunk a rokonok, hozzátartozók fájdalmában.

Deutsch Tamás (Fidesz-tisztségviselő, a néhai Magyar Szocialista Munkáspárt volt ifjúsági kádere): Meghalt Cipő. Isten nyugosztalja.

Vadai Ágnes (Demokratikus Koalíció): Elment Cipő. Nagyon fog hiányozni…

Schmuck Andor (Magyar Szociáldemokrata Párt): Most a szó kevés.

A HVG-n pedig a következő döbbenetes ténnyel találkozunk.

Amikor még Bódi kómában feküdt, Gyurcsány Ferenc Facebook-oldalán kívánt neki jobbulást.

„Múlt héten még kávéztunk. Most súlyos beteg. Gyógyulj meg Cipő” – üzente Gyurcsány.

Bódit Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke búcsúztatta.

Kis összeállításunk nem „mítoszromboló” szándékkal készült. Ha valaki ezek után is képes Cipőre kizárólag úgy gondolni, mint egy zenészre, nem tehetünk róla.

Nem ártana azonban, ha mindenki figyelembe venné, hogy Bódi eladta lelkét az ördögnek, hiszen egy olyan szörnyű önkényuralmi rendszer híve volt, amely mérhetetlen szenvedést okozott az egész magyarságnak.

F. L.