Aflatoxin-botrány: Knežević részben elismerte felelősségét
Az élelmiszer-biztonságról és közegészségügyi kérdésekről szólt a szerb parlament nemrég megtartott ülése. Goran Knežević mezőgazdasági miniszter bejelentette, megmarad az aflatoxin kilónkénti 0,5 mikrogrammos maximálisan megengedett határértéke mindaddig, amíg a feltételek nem teszik lehetővé a változtatást. Hozzátette, a felelősség egy része őt terheli. A Liberális Demokrata Párt kezdeményezésére megtartott ülésen az agrárminiszter elmondta, Szerbia élelmiszer-biztonsági problémákkal küzd. A tejbotrány okozta kár értéke 100 és 125 millió euró között mozog, a tej eladásának aránya pedig 5-től 27 százalékkal esett vissza – jelentette be az ülésen Rasim Ljajić, kormányalelnök és kereskedelmi miniszter.
A rákkeltő aflatoxin
Az aflatoxint sajnos nem semlegesíti a tej pasztörizálása, sem az UHT-eljárás, mi több, a méregre nem hatnak az orvosi-állatorvosi fertőtlenítőszerek sem. A rendszeres táplálkozás, különösen a sárgarépa, paszternák, zeller és a petrezselyem fogyasztása valamelyest csökkenti a méreg rákkeltő hatását. Nem ürül ki az emberi szervezetből, hanem kis adagonként kumulálódik évek hosszú során át a májban. Génkárosító hatása folytán elsősorban májgyulladást, majd cirrózist, végül rákot idéz elő. Különösen érzékenyek a méregre a 3 és 10 év közötti gyermekek, náluk satnya növekedést, késleltetett szellemi fejlődést idéz elő. A méreg részben a tehén szájában, részben a bélcsatornában szívódik fel, és gyorsan, a szennyezett takarmány adása után 15–30 perc múlva kimutatható, 45–60 perc után eléri a maximális értéket. A takarmány szennyeződésének első jelét a jó gazda észreveszi, már relatíve kis mennyiségben terméscsökkenéssel és szaporodási nehézségekkel jár az állatnál. Magasabb koncentráció pedig nagyon gyorsan az állat pusztulásához vezet. A tejtermékek közül a túróban, sajtban igen, egyes erjesztett termékekben, például a kefirbe, joghurtban ez idáig nem találtak gombamérget. Az Oslobođenje című szarajevói napilap, amely legelsőként figyelmeztetetett a szerbiai és a horvát tej szennyeződésére (illesse elismerés a boszniai felügyeleti szerveket), ma már Magyarországot is említi. Mindezt a magyar források egyelőre erélyesen elutasítják. Mindent összevetve, az aflatoxin jelenléte a tejben összetett probléma, amit – ismétlem – csakis a szakemberek összehangolt erélyes akciójával lehetséges ténylegesen megoldani.
Radio 021 és Magyar Szó nyomán Z.D.