Erzsébetlak: Nádvágó világbajnokságot tartották, hagyományteremtő jelleggel

A hétvégén a Nagybecskerek melletti Erzsébetlakon megtartották az első nádvágó világbajnokságot. A cél, hogy megőrizzék a kézi nádvágás hagyományát, hisz a levágott nádmennyiségnek a felét ma már gépekkel takarítják be. Másrészt a rendezvény népszerűsíteni hivatott a nádszövetet mint szigetelőanyagot, amely környezetkímélő, s mint mondják, örök életű is.

A falu alatti nádasnál 17 csapat mérte össze ügyességét. A versenyzők legtöbbje erzsébetlaki volt, de érkeztek nádvágók Törökfaluból, Sajkásról, Óbecséről, Muzslyáról és Boldogasszonyfalváról is. A kéttagú csapatok feladata 15 nádkéve levágása, kévébe kötése és kazalba rakása volt. A bírálóbizottság osztályozta a nádvágók hagyományos reggelijét is.

Az első helyet Kurunci Márton és Janko Hrubik érdemelték ki. A második Hanyik Paljo és Hanyik Zlatko lett, a harmadik helyezett pedig a Dejan Dvorski és Zlatko Sojak összetételű csapat lett. Mindannyian erzsébetlakiak.

Pozsár István, a Turisztikai Egyesület elnöke szerint nem véletlen, hogy a vizekkel és nádasokkal övezett Erzsébetlakon szervezték meg a nádvágók első világbajnokságát, amivel szeretnének hagyományt teremteni, hisz itt él a legtovább. Miroslav Vasin tartományi gazdasági titkár szerint minden feltétel adott arra, hogy az eredeti, attraktív esemény egy szélesebb körű turisztikai rendezvénnyé nője ki magát.

Erzsébetlakot dél-nyugat felől a Béga övezi, nyugati irányból a Tisza, a többi részét, pedig az écskai halastavak határolják be. A 74 méter tengerszint feletti magasságával valójában egy sziget a Pannon-tengerben. Nem csoda, hogy a vizek ölelésében az itt élők sorsa szinte összenőtt a náddal, melynek „aratása” decembertől március végéig tart, feldolgozása pedig a nyári hónapokban történik. Túlzás nélkül mondható: fél falu nádvágásból él. Az idénymunka persze nem könnyű, de kereseti lehetőséget nyújt idősnek, fiatalnak egyaránt, ami nem mellékes a mostani nagy munkanélküliségben.

Magyar Szó nyomán T. T.