Óraátállítás: vasárnap egy órával kevesebbet alhatunk
Március 31-én Európában megkezdődik a nyári időszámítás. Az órákat hajnali 2 óráról 3 órára állítják.
A nyári időszámítás bevezetését, azaz hogy a helyi időt egy órával állítsák előre az adott időzóna idejéhez képest, az amerikai Benjamin Franklin vetette fel 1784-ben, de csak 1916-ban vezették be először Amerikában. A nyári időszámítás elnevezés onnan ered, hogy ez az időszak, legalábbis az északi féltekén, nagyrészt a nyárra esik. A nyári időszámítás rendszere Magyarországon először 1916-tól 1957-ig működött, hosszabb-rövidebb kihagyásokkal.
Az USA-ban 2007-ben, Oroszországban 2011-ben változott
Az Egyesült Államokban a nyári időszámítás húsz év óta változatlan szabályait 2007-ben – az energiafelhasználás további csökkentésének reményében – megváltoztatták. Eszerint náluk a nyári időszámítás március második vasárnapjától november első vasárnapjáig tart. Oroszországban 2011-ben elnöki rendelettel eltörölték a téli időszámítást. Az új moszkvai idő az addigi nyári idő lett. Fehéroroszország és Ukrajna ugyanígy járt el.
A nyári-téli időszámítás és az energiatakarékosság közötti összefüggést az utóbbi időben egyre többen vitatják arra hivatkozva, hogy napjainkban sokkal rugalmasabb a közvilágítás rendszere, megváltoztak a fogyasztási szokások: az emberek többet néznek tévét, és elterjedtek a légkondicionáló berendezések is, ami megváltoztatta a korábban még jelentős megtakarítással járó nyári időszámítás előnyeit és hátrányait. Ugyanakkor az átállás hatással van az emberek bioritmusára, közérzetére, statisztikák szerint az ezt követő napokban nő a közlekedési balesetek száma.
A vasárnap életbe lépő nyári időszámítás Európában október 27-éig tart.
MTI nyomán Z.D.
