Nosztalgiázzunk: Pénisz a húsz dinároson
Korábban a kocsmai „ki mit tudok” népszerű attrakciója volt a szerb 20 dináros, ami külföldön is mindig nagy sikert aratott, ezért bármerre ment az ember érdemes volt mindig magunknál tartani egyet, ha jókedvre szerettük volna deríteni az asztaltársaságot, na de ne szaladjunk a rúd elé, először is következzen egy kis gyorstalpaló történelmi áttekintés:
Petar Petrovics Njegoš (1813–1851) Montenegró egykori királya volt, akire költőként és hazafiként is tekint a fekete hegyek népe és egyben a szerbek is. Njegošt tekinti a történelem a modern Montenegró megteremtőjének, melynek székvárosául Cetinjét tette meg. Műveit 17 nyelvre fordították, többek között magyarra is. Leghíresebb műve a Gorski Vijenac (Hegyek koszorúja), amelyben a törököktől felszabadult Montenegrót énekli meg.
A híres művéről még csak talán annyit, hogy amikor 1978-ban a könyvet újranyomtatták, akkor az eredeti kéziratot csak az újvidéki Fórum nyomda magyar szakembereire merték rábízni, akik kiváló munkát végezve nyomtaták újra a könyvet az eredeti mű nyomán.
A Njegoš uralkodói dinasztia 1696–tól 1918-ig volt hatalmon. Mint ahogy Crna Gora (Fekete Hegy) neve is mutatja, a vidék nevezetes hegyeiről, valamint tengerpartjáról is. Különösen büszkék a saját Olimposzukra, a montenegróiak szent hegyére, a Lovćenre, amelynek egyik csúcsára mauzóleumot emeltek a nagy királyuk számára. Az épület belsejében pedig elhelyezték Petar II Petrović-Njegoš szobrát. A hegy és a vidék, a több ezer lépcső, az épület és benne a szobor monumentális és tiszteletre méltó emléket állít a montenegróiak nagy királyának.
Mivel Montenegró mindig is Szerbia (Raška) szerves része volt és a két nép sem igazán különbözik egymástól, így egyértelmű, hogy a Njegoš király Szerbiában is népszerű és megbecsült történelmi alak. Azért kaphatott helyet mindig is a jugoszláv és szerb pénzeken, különböző címleteken. Jelenleg a második legkisebb papírpénzen, a húsz dinároson láthatjuk Petar II Petrović-Njegoš arcképét. Az egyik oldalon arcportréja, míg a másik oldalon egy jól ismert festmény látható, ahol montenegrói díszruhában, ülve ábrázolják a királyt.
Na persze ez nem volt mindig így…
Régebben (talán 2006-ig) egy kicsivel másképp nézett ki a szerbiai fizetőeszköz. Ugyanis a híres díszruhás festménykép helyett a mauzóleumban található szobor volt látható a pénznemen. Ám, ezt valami okból lecserélték és ez az ok egyértelmű volt, hiszen egy egész ország röhögött rajta.
Ugyanis a papíros aljának meghajtásával egy egész másfajta dolgot lehetett kivenni a képen. Ami nem épp a “történelmi nagyságát” hangsúlyozta ki a költő fejedelemnek. Nézzük csak meg jobban:
Hogy mi ebből a tanulság? Semmiképpen sem érdemes egy péniszt rakni a nemzeti valutára, mert az ciki.
