A koszovói szerbek elutasítják a megállapodást
A szerb vezetők elutasították Belgrád és Pristina megállapodását, a koszovói intézmények létrejöttét az általuk lakott térségben, és hétfőre tiltakozó gyűlést hívtak össze, amelyen döntést hoznak az észak-koszovói parlament megalakításáról.
Krstimir Pantić, a szerb kormány koszovói irodájának igazgatóhelyettese péntek este az észak-koszovói Zvečanban tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy a szerb kormány képviselőitől még nem kapták meg az Brüsszelben aznap parafált megállapodás szövegét, de a koszovói albánok által nyilvánosságra hozott megállapodás alapján azt mondják, hogy az teljesen elfogadhatatlan.
Kifogásolta, hogy a megállapodás értelmében az észak-koszovói rendőrség és igazságszolgáltatás a koszovói törvényes keretek között működik majd, és semmi kapcsolata se lesz a szerb intézményekkel, ami egyértelműen Szerbia „kivonulását” jelenti Koszovóból.
Pantić nyugalomra intette az észak-koszovói szerbeket. Azt üzente Ivica Dačić szerb kormányfőnek, hogy látogasson el személyesen Észak-Koszovóba, adjon magyarázatot a megállapodásban foglaltakra.
„Továbbra is azon az állásponton vagyunk, hogy nem engedjük meg a megállapodás végrehajtását” – szögezte le Pantić, s hozzátette, hogy hétfő délben Kosovska Mitrovicában „nagy népgyűlést” tartanak, ahol döntést hoznak Észak-Koszovó parlamentjének megalakításáról.
Radanko Nedeljković, a mitrovicai körzet vezetője is élésen bírálta a megállapodást, amely szerinte sérti a szerb alkotmányt. Úgy fogalmazott, hogy egyszer majd valakinek el kell számolnia ezzel, és el kell mondania, hogy ki kényszerítette e szégyenletes megállapodás aláírására, és miért sértette meg az alkotmányt.
„Ilyen még nem volt a szerb nép történelmében. Elvették a szerb nép békéjét” – hangoztatta Nedeljković, és reményét fejezte ki, hogy a szerb parlament és a kormány tagjai elutasítják az Brüsszelben pénteken parafált megállapodást.
Ivica Dačić szerb és Hashim Thaci koszovói miniszterelnök hosszú hónapokon át folytatott, összesen tíz tárgyalási forduló után tudott megegyezni Brüsszelben a kapcsolatok rendezéséről, aminek egyik akadálya éppen az észak-koszovói kusza helyzet volt, jelesül az, hogy Belgrád anyagi és politikai támogatását élvező térség gyakorlatilag nem tartozott Pristina fennhatósága alá.
Mind belgrádi, mind pristinai kormánykörökben – illetve Brüsszelben is – méltatták és történelminek nevezték a megállapodást, de rögtön értelmezési viták támadtak körülötte. Ivica Dačić ötletelésnek és hazugságnak nevezte Hashim Thacinak azt a nyilatkozatát, hogy a brüsszeli megállapodást szavatolja Koszovó szuverenitását és területi egységét. Thaci úgy fogalmazott, hogy „két állam által parafált megállapodást de jure Koszovó függetlenségének elismerését jelenti Szerbia részéről”.
Vojislav Kostunica, volt szerb kormányfő, az ellenzéki Szerbiai Demokrata Párt elnöke leszögezte, hogy Belgrád a megállapodás parafálásával eladta Koszovót az uniós csatlakozási tárgyalások semmis dátumáért, szörnyű történelmi következményekkel járó végzetes csapást mért Szerbiára, és a sorsára hagyta az ott élő szerbeket, kiszolgáltatva őket az albánok szakadároknak.
(MTI nyomán)
