Dragan Srećkov agrármaffiózó ismét lecsapott; ezúttal a VMSZ prominense játszott a kezére állami földet?

Múlt héten a Vajdasági RTV szerb nyelvű tudósítása számolt be arról a nézeteltérésről, amely Óbecse községben támadt Dragan Srećkov cseneji üzletember és a községi

„Komunalac” közvállalat között. A vita a felvételek tanulsága szerint kis híján a tettlegességig fajult, végül a rendőrséget is a helyszínre kellett hívni.

Szerkesztőségünk megkereste az ügyben illetékes Kovács Norbertet, az óbecsei kommunális közvállalat igazgatóját, aki elmondta: a szóban forgó terület egy, az állami földek bérbeadásából kimaradt parcella, amely 2011-ben a sikertelen árverésre bocsájtás után került a birtokukba. Községi szinten körülbelül 200 hektár terület volt az, amelyre nem érkezett megfelelő licit és amely ezáltal részben a kommunális közvállalat birtokába került, részben pedig az óbecsei Gerontológiai Központ használati tulajdonába. A Komunalac körülbelül 150 hektárnyi, főképp az óbecsei halastó mögött fekvő szikes legelők felett kapott rendelkezési jogot, az idősgondozó központ pedig körülbelül 50 hektárnyi területet kapott. Az állami földek ezáltal az említett intézmények birtokaiba kerültek azzal a feltétellel, hogy azokat nem értékesíthetik és nem adhatják bérbe sem.

Korábbi botrányok az óbecsei Komunalac háza táján

A tavaly májusi választások előtt az igazgatói posztot Fehér Erzsébet töltötte be a közvállalatnál, akinek férje Fehér László, a VMSZ egykori tartományi képviselője és a párt bácsföldvári elnöke. Leváltásának idején több botrány is borzolta a kedélyeket a közvállalatnál, a sajtó is arról cikkezett, hogy az igazgatónő állandó munkaviszonyba helyezte saját fiát, egy nem létező munkakörben.

A jelenlegi igazgató Kovács Norbert korábban szintén a VMSZ tagja volt, és még májusban a párt községi listájáról szerzett képviselői helyet, ám őt is, csakúgy mint Knézi Pétert, a község korábbi polgármesterét kizárták a pártból, miután a koalíciós tárgyalások során szembementek a párt hivatalos politikájával és beálltak a Szerb Haladó Párt (SNS), Liberális Demokrata Párt (LDP) és a Szerb Megújhodási Mozgalom (SPO) alkotta koalíció mögé, amelyhez a későbbiekben csatlakozott a Vajdasági Magyar Demokrata Párt is.   

Zöld erdőben terem az acélos búzakalász 

Fehér Erzsébet igazgatósága alatt a közvállalat a tartomány erdősítési pályázatán sikeresen konkurált, és egy 18 hektáros területen ültettek fákat. Ugyanezen a pályázaton idén decemberben szintén sikeres elbírálást szerzett a Komunalac, így a már korábban facsemetékkel beültetett területen a kimaradt további 17 hektáros területet szerették volna erdősíteni a közvállalat dolgozói, ám amikor a parcellát megvizsgálták megdöbbenve észlelték, hogy az már búzával volt bevetve. 

A DélHírnek nyilatkozva Kovács elmondta, hogy a telekkönyveket megvizsgálva észrevették, hogy a 4. osztályú termőföld parcellaszáma csak egy számmal tér el a terület mellett fekvő parcelláétól, amely szintén állami terület, viszont már a Gerontológiai Központ tulajdona és amelyen szintén búza van ültetve. További vizsgálatokat követően azt is sikerült kideríteni, hogy a területet Dragan Srećkov emberei művelték meg. 

Az aggok házának igazgatója először tagadta, hogy szerződésben állna bárkivel is, azonban később beismerte, hogy a terület bedolgozásáról szerződést írt alá a Žito Čenej céggel. 

A faültetés hírére a 17 hektáros területre érkezett Dragan Srećkov, Kovács Norbert és a Vajdasági RTV stábja is, ahol indulatos vita alakult ki a terület birtoklási jogát illetően. 

Végül Dragan Srećkov elismerte, hogy a cégével szerződésben álló egészségügyi intézmény területe valóban csak a szomszédos parcella, amihez ő hozzákanyarított még egy jelentősebb darabot. Mint az kiderült, már tavaly is ő használta ingyen és bérmentve a területet és idén is ez volt a célja. 

Végül azt a kompromisszumos megoldást találták ki Kováccsal, hogy az elvetett mag árát megtérítik az üzletembernek, de a megmunkálást nem hajlandóak kifizetni, hiszen Srećkov már tavaly is hasznot termelt a területen. Az erdősítést pedig folytatták a munkások. Mivel a fák egymástól 6 méteres távolságra vannak ültetve, így a búza cséplése nem lesz akadályozva.

Azonban a cseneji üzletembert ismerve, nem utoljára hallanak róla az óbecseiek…

Kicsoda valójában Dragan Srećkov?

Dragan Srećkov neve nem ismeretlen a délvidéki gazdák előtt. Tavaly szeptemberben többnapos, a hatóságok, a mezőgazdasági minisztérium és a média által is nyomon követett betakarítási háború robbant ki Tornyoson. Akkor szintén állami földekről volt szó és szintén majdnem tettlegességig fajultak a dolgok. 

Srećkovot egyes riportokban ókéri (zmájevói – Verbász községi), máskor pedig cseneji (Újvidék községi) lakosként mutatják be. Szerkesztőségünk az ókéri lakosok körében is érdeklődött az üzletemberről, volt aki azt mondta, hogy élőben még sosem látta, másoktól pedig azt tudtuk meg, hogy a Srećkov család híre nem túl fényes a községben.

Dragan édesapja állítólag börtönigazgató volt korábban és évtizedekkel ezelőtt a „boldog béke időkben” úgy alapozták meg a családi tőkét, hogy fegyenceket dolgoztattak a földjeiken gyakorlatilag rabszolgaként, ezért Ókéren senki sem szereti őket. 

Mindenesetre tény, hogy az agrármaffiózó szemrebbenés nélkül tömegesen sajátít ki mások által bérelt állami földeket. Eközben a verbászi községben nem engedélyezték, hogy részt vegyen a pár éve tartott, állami tulajdonú földek licitációján, a korábbi, tetemes ki nem fizetett tartozásai miatt.

Korábban a médiában megjelent hírek szerint az üzletember nevéhez kötődik egyebek között a szenttamási szójalopás és 40 hold bácsfeketehegyi kukorica eltulajdonítása is.

Srećkov cseneji cégének honlapján egyébként megtalálható a Szerb Demokrata Párt oldalára vezető propaganda anyag és egy szerb nacionalista rendezvényekre járó rendőr Facebook rajongói oldala is.

Ricz György sem először keveredik földbotrányba 

Az állami földek bérbeadása során fennmaradt földeket, az azok használati jogában részesített közintézmények térítésmentessen használhatják, de azokat nem adhatják bérbe és az azokon termelt haszon nem vándorolhat magánszemélyek zsebébe, ez jóformán az állam egyetlen feltétele az intézményekkel szemben. 

Bár ezen területek nagyrészt szikes réti földek és legelők, mégis akad néhány megművelhető parcella. 

Bérbe adni ugyan nem lehet, ám a területen szükséges munkálatok elvégzéséhez szerződés útján meg lehet állapodni külsős cégekkel is. 

Az óbecsei állami földek megművelésével kapcsolatban azonban felmerül a kérdés, hogy a Gerontológiai Központ valóban csak Újvidék község területén, 120 kilométeres távolságban talál olyan céget, amely be tudja dolgozni és eltudja vetni számára a búzát, és pont egy olyan vállalkozót, akinek tartomány szerte rossz a híre? 

Talán egy olyan községben, amelynek gazdasága szinte kizárólag a mezőgazdaságra támaszkodik, valóban csak egy kétes hírű üzletember cége tudja a búzát elvetni? Arról már nem is beszélve, hogy a Žito Čenej agrárvállalkozás munkásainak figyelmét elkerülte, hogy érdekes módon 18 hektárnyival több vetőmag fogyott a vetés során, mint amire szükség lett volna.

Az öregek otthona és a Žito Čenej között létrejött szerződést Dragan Srećkov és Ricz György szignózták, kérdés, hogy a tavaly learatott termés és az abból járó haszon hová tűnt és kinek a számláján landolt? 

Szinte már meg sem lepődünk azon, hogy Ricz György múltja sem makulátlan. A tavalyi év januárjában egy a VMSZ-t támadó blogon olvasható volt egy bejegyzés, amely bemutatja (ahogy írják) a Ricz-klán munkásságát, benne György lányának Ricz Emesének a VMSZ Ifjúsági Fórumának szerepét.

Eszerint a Gerontológiai Központ igazgatója a telt házas intézménybe még soron kívül is tudott helyet szorítani. Ha az idős páciens vagy a családja nem tudott fizetni, akkor a családi vagyon és a földek is megtették fizetségül. A visszaélésekről tudomást szerezve a Tartományi Szociálpolitikai és Népesedési Titkárság is rajtaütött 2010-ben az intézményen, ahol (abban a pillanatban) 30 olyan személyt találtak, akik nem voltak bejegyezve az intézményben, magyarán, akik zsebbe fizettek az ellátásukért. 

A hatóságok azonban ekkor is a központot (vagyis az adófizetőket) büntették meg jobban, mint az igazgatót, akit csupán 25 ezer dináros bírsággal sújtották. 

A saját politikusainktól ments meg uram minket!

Látható tehát, hogy nem csak Dániában bűzlik valami és egy köpülőüzem sem tudna elegendő vajat gyártani az állami földek bitorlóinak fejére, akik a törvényi kiskapukat kijátszva, pecsétes papírokat lobogtatva, hőzöngve és erkölcsi tisztaságukat kikérve húznák le rólunk az utolsó bőrt is. Azok segítségével, akik a magyarság érdekképviseletére kaptak felhatalmazást a választóktól.

A délvidéki magyarságnak addig nem kell tartania az Arab Emirátusoktól és az itt bérlő Al Dahra mezőgazdasági cégtől, amíg megvannak a saját Riczeink és Srećkovjaink, akik köszönik szépen: idén is jó termésre számítanak.

Videók: Újvidéki RTV / Pannon RTV

(Sz. A.)