Az ideghártya-leválásról
Az ideghártya a szemgolyó belső felületén, az azt tápláló érhártyán fekszik. Szövettanilag 10 rétege van, a legkülső sejtsor pigmentált sejtekből áll. Az ideghártya-leválás (ablatio retinae) során a belső 9 réteg válik le a külső sejtsorról.
Az ideghártya-leválás nem gyakori: évente tízezer emberre jut egy új megbetegedés. Az esetek 10 százalékában mindkét szem érintett.
Az ideghártya-leválás leggyakoribb okai
I. Az ideghártya elvékonyodott részein szakadás alakulhat ki. A szakadásnál folyadék jut a rétegek közé, ami leválasztja az ideghártyát. Ezeket a területeket mindkét szemen rendszeresen kell ellenőrizni.
- Az ideghártya „rácsos degenerációja” – nevét az elzáródott erek fehér rácshálózatáról kapta. Ez az elvékonyodás széli részen van, tünetmentes, rövidlátóknál gyakoribb.
- Rövidlátás (myopia) – Az ideghártya-leválások 40-42 százalékában figyelhető meg legalább közepes fokú rövidlátás.
- Régebbi típusú szürkehályog szemműtét, Sérülés, tompa ütés hatására kialakuló ideghártya szakadás – jellegzetes a sportsérülések (küzdősport, harcművészet stb.) során.
- Nagyon ritka örökletes betegségek, egyes vírus fertőzések (pl. citomegália vírus) során az ideghártya elvékonyodik, sérülékenyebbé válik.
II. A szemgolyó belseje felől heges kötegek húzzák az ideghártyát
- Cukorbetegség okozta heges ideghártya elváltozások (proliferatív retinopathia);
- Koraszülöttek heges ideghártya elváltozása (ROP);
- Súlyos szemsérülés miatti hegesedés
Kombinált retina leválásról beszélhetünk – ha az erős húzás miatt szakadások is kialakulnak az ideghártyán.
III. A leválást az ideghártya rétegei közötti másodlagos folyadékképződés okozza
- Érhártya daganata – melanoma, áttétek stb.
- Gyulladás – ínhártya hátsó részének gyulladása, egyes vírusfertőzést kísérő ideghártya gyulladás (pl. gyenge immunrendszer mellett citomegália vírus fertőzés).
- Kóros új erekből kilépő folyadék;
- A szervezet egészét érintő betegségek – magas vérnyomás, terhességi vérmérgezés, alacsony vérfehérje-szint
Figyelmeztető jelek
Az esetek körülbelül 60 százalékban észlelhetőek a jellegzetes bevezető tünetek az ideghártya szakadásakor és az üvegtestben lezajló változásokkor jelentkeznek.
Fényfelvillanások, „villámlátás”, melyek fokozódnak a szemmozgatáskor – az üvegtesti kötegek húzó hatása miatt idegingerület keletkezik az ideghártyában, amit az agy fény felvillanásként észlel.
Hirtelen nagy mennyiségű úszkáló homály észlelése „repkedő legyek” – az üvegtest hígulása vagy gyulladása során jelennek meg.
Vöröses-barnás gomolygó homály látása – az elszakadt érből kilépő vér eloszlása az üvegtestben.
„Dohányfüst” észlelése – a szakadás miatt barnás festékszemcsék szabadulnak ki az ideghártya festékes sejtjeiből.
A szakadás nélküli ideghártya leváláskor enyhébbek ezek a tünetek.
Ideghártya-leválás tünetei
A levált ideghártyának megfelelően látótérkiesés: a fényérzékelő receptorok (csapok és pálcák) nem egyformán érzékenyek a tápanyaghiányra. A sötétben látásért felelős pálcikák hamarabb pusztulnak el, így félhomályban észlelhető a látótérkiesés először. A világ fordított leképezése miatt az ideghártya alsó részének leválása miatt a felső látótérfélben nő a sötét terület, a kiesés: „a függöny lassan legördül”.
Heges leválás esetén a látótér-kiesés lassan növekszik, akár hónapokig néha évekig stabil marad. Ha folyadékképződés okozza a leválást a látótér kiesés hirtelen alakul ki és gyorsan növekszik.
Jelentős látásromlás akkor alakul ki, amikor az éles látás helye (sárgafolt) is elemelkedik, az is leválik.
(WEBBeteg.hu nyomán)