Amit a pünkösdről tudni illik

Ön tudja mit ünneplünk Pünkösdkor? Milyen szokások voltak? Ha nem, akkor segítünk…

Áldozócsütörtök

A húsvétot követő negyvenedik napot nevezzük áldozócsütörtöknek. Ez a nap Krisztus mennybemenetelének időpontja. Neve onnan származik, hogy az évi egyszeri áldozás határidejéül az egyház ezt a napot szabta meg. A legtöbb helyen ez a gyerekek elsőáldozásának napja is.

Mit ünneplünk Pünkösdkor?

Pünkösd a húsvétot követő ötvenedik nap, úgynevezett mozgó ünnep. Eredete a görög pentekosztész (ötvenedik) szóból ered. Eredetileg a zsidó nép ünnepe volt, a befejezett aratást, később pedig a Sínai-hegyi törvényhozást (ekkor kapta Mózes Istentől a törvényeket kőtáblákon) ünnepelték a Pészah szombatját követő ötvenedik napon Sabouth-kor.

A keresztény egyházi ünnep története: Krisztus mennybemenetelét követő ötvenedik napon az apostolok összegyűltek, mire hatalmas zúgás és szélvihar támadt, s a szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra.

„És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egy akarattal együtt valának. És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, ahol ülnek vala. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek, és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Szellemmel, és kezdének szólni más nyelveken, amint a Szellem adta nékik szólniuk.” (Csel 2:1 4)

Ekkor Péter prédikálni kezdett, beszédére sokan felfigyeltek, majd követték Õt, így megalakultak az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd így lett az egyház születésnapja is.

Pünkösdi népszokások

Európa számos országához hasonlóan a Délvidéken is a Pünkösd ünneplésében keverednek a keresztény illetve az ősi pogány, ókori elemek. A népszokásokban főleg a termékenység, a nász ünnepe, és ezek szimbolikus megjelenítése dominál. A Római birodalomban május hónap folyamán tartották az ún. Florália ünnepeket. Flóra istennő a római mitológiában a növények, virágok istennője. Pünkösd ünneplésében ma is fontos szerepet játszanak a virágok, elsősorban természetesen a pünkösdi rózsa, a rózsa, a jázmin és a bodza.

Pünkösdikirály-választás

A pünkösdi királyt a legények közül választják valamilyen versenyen keretében. Európában már a középkor óta szokás ez, rendszeresek a lovas versenyek, különféle ügyességi próbák és küzdelmek. Magyarországon a XVI. századtól kezdve vannak írásos nyomai a királyválasztás hagyományának. A legérdekesebb leírás Jókai Mrtól származik: Egy magyar nábob című regényében olvashatunk róla. A pünkösdi király megválasztása után egy évre kapott jogot az uralkodásra, így ő parancsolhatott a többi legénynek, az ivóban ingyen ihatott, minden lakodalomra, mulatságra meghívták.

Pünkösdölés

 „Elhozta az Isten piros pünkösd napját,

 Mink is meghoztuk a királykisasszonykát,

Nem anyától lettem, rózsafán termettem,

Piros pünkösd napján hajnalban születtem.”

A pünkösdölés egy adománygyűjtőnépszokás. Szokás volt pünkösdi királynét is választani a falubéli kislányok közül. Az új királynő feje fölé kendőből sátrat formálnak a többiek, így járják sorba a falu portáit, ahol rózsát, virágot szórnak az udvarokra. Köszöntőt mondanak, amely a termékenységvarázslások sorába tartozik. Énekelnek, táncolnak, adományként pedig almát, diót, tojást, esetleg némi pénzt kaptak. Az ismert dal alapján néhol „mavagyonjárásnak” is nevezik a pünkösdölést.

Mátkálás

Komatál küldés. Általában egynemű fiatalok barátságának örök időkre történő megpecsételése. A mátkatálat személyesen illett vinni a megajándékozottnak. Ha az elfogadta a barátságot, ugyanezt a tálat kaláccsal, süteménnyel, gyümölccsel megrakva, hímzett kendővel letakarva küldte vissza.

Zöldág-járás, zöldág-hordás

A pünkösdi időszak jelentős szertartása a zöld ágak házba vitele. Az ablakokra, ajtók fölé, szobák falára, kútgémre, malmokra frissen vágott zöld ágakat tűzdeltek. Az ősi termékenységvarázslásokra emlékezik ez a néphagyomány, de egyben védelem is a rontás és a boszorkányok ellen. A földbe tűzött zöld ág a hiedelem szerint megóvja a vetést a jégveréstől, a kártevőktől és egyéb károktól.

Hiedelmek

Aki pünkösd hajnalán születik, biztos, hogy szerencsés lesz. A hajnalban merített kútvízben való mosdás egész évre elűzi a betegségeket. A teheneket nyírfaággal megvesszőzték, hogy jól tejeljenek. Néhol kenyérhéjat égettek, hamuját a gabonaföldre szórták, hogy jó termés, gazdag aratást érjenek el.

Étkezési szokások

Pünkösdkor ünnepi ételek kerültek az asztalra. A juhtartó vidékeken nem csak húsvétkor, hanem pünkösd napján is fogyasztottak bárányt, birkapörköltet. Máshol inkább marhahús, baromfi került az asztalra. A tojásrántottának mágikus hatást tulajdonítottak (a tojás termékenységszimbólum), és szintén kötelező volt valamilyen édes kalács készítése. Sárközben nem édes tésztát, hanem sós kalácsot sütöttek, melyet tejföllel, borssal ízesítettek. A bodza leveléből és virágából főzött szörpnek, teának minden betegséget gyógyító hatást tulajdonítottak.

A csíksomlyói búcsú

A csíksomlyói búcsút évszázadok óta pünkösdkor tartják, a székelyek nagy ünnepe. Messzi földről érkeznek zarándokok is a kegytemplomhoz, Máriát dicsőíteni. Története 1567-re nyúlik vissza, amikor a székelyek legyőzték János Zsigmond seregeit a Hargita Tolvaj-hágójánál. Ennek a győzelemnek az emlékére kezdtek el a hívek a kegyhelyre járni, hogy pünkösd napján együtt várják a szentlélek eljövetelét. Manapság 5-600 ezer hívő is eljön a világ minden tájáról. A csángók, a székelyek, a magyarok együtt imádkoznak a Szűz Anyához, sokan nyírfaágat tartanak a kezükben, amit Mária szimbólumnak tartanak. A körmeneten gyakran felcsendül a Boldogasszony anyánk és a Székely himnusz.

Szentháromság vasárnapja

A pünkösdöt követő vasárnap a Szentháromság ünnepe. Kultusza a barokk korig nyúlik vissza, a pestisjárványok idején Európa szerte emeltek pestis oszlopokat, melyeket a Szentháromság szimbolikus képi megjelenítésével díszítették. Vélekedések szerint a parasztházak napsugaras homlokzatain is a Szentháromság ábrázolása köszön vissza.

Úrnapja

Az Oltáriszentség ünnepe, a pünkösdöt követő második hét csütörtöke. A templomkertben úrnapi sátrakat állítanak, melyeket zöld ágakkal, lombbal, virágokkal, növényekkel díszítenek, melyeknek rontást űző, gyógyító hatást tulajdonítottak.

(ezoterikus.hu nyomán)