Istvánunk megint megmondta a frankót: Vajdaság áhítozik az autonómiára!
Vajdaság évszázadok óta áhítozik az autonómiára – mondta Pásztor István, a tartományi parlament elnöke Karlócán, ugyanis 165 évvel ezelőtt ebben a szerémségi városban kiáltották ki Vajdaságot.
Pista, ha te is tudod, hogy áhítozik rá, miért nem küzdesz érte?
A térség népeinek történelme, kultúrája és hagyományai közös értékeken alapulnak – emelte ki Pásztor István.
István, ugyan áruld már el nekünk melyek ezek a közös értékek.
A forradalmi 1848-49 években Vajdaság alkotmánytervezetét a nemzeti tolerancia szellemében állították össze.
És hogy állunk ma a toleranciával? – tettem fel majdnem ezt az ostoba kérdést, de gyorsan visszaszívtam, mert hirtelen eszembe jutott, hogy Topolya és újabban Szabadka a (legtöményebb) tolerancia városai, „a temerini magyarverések pedig nem mindig nemzeti indíttatásúak” (idézet tőled, Pisti).
Az alaptörvény vázlata szerint minden állampolgár egyenjogú, szabadon gyakorolhatja vallását, illetve a közigazgatásban minden itt élő nemzet hivatalosan is használhatja nyelvét – mondta Pásztor István, a tartományi parlament elnöke.
Isti, az Isten áldjon meg, menj be egyszer a szabadkai postára vagy akár a Városháza ügyfelszolgálati központjába, de említhettem volna bármelyik másik hivatalt, és győződj meg róla a saját füleddel milyen szinten mozog ma az „egyenrangú” nyelvhasználat.
Pannon RTV nyomán F. L.
