Szerbia, mint befektetési paradicsom
A Dicső Demokratikus és Emberbaráti Szerb Világbirodalom több érdekességgel is büszkélkedik. A „stabil” és „biztonságos” gazdasági és politikai rendszer mellett (nem tudom érezhető-e az enyhe cinizmus? :P), érdekes módon egyik szektorunk kimagaslóan teljesít, még ha európai szemmel tekintünk rá, akkor is! Ez nem más mint a banking…
http://kiszamolo.blog.hu/2013/03/20/nyiss_bankszamlat_szerbiaban
Szerbia egy mini-adóparadicsomként illetve befektetési fellegvárként lépett elő az utóbbi pár évben. Habár a gazdaság helyzete ingatag, mégsem annyira rossz, hogy elkedvetlenedjenek tőle a befektetni/megtakarítani vágyók. Mitől is függenek a kamatlábak? A kamatokat az adott ország Nemzeti Bankja határozza meg. A monetáris politikának a meghatározója a cél… mi az amit el akarnak az államok érni? Ennek függvényében a kamatlábakat különböző szinten lehet beállítani. (A kamatláb az a meghatározó éves kamat, amiért a Nemzeti Bank a Kereskedelmi Bankoknak juttat pénzt).
Ha a nemzeti bank Magasan határozza meg a kamatot, akkor a pénz „drága”. Ennek eredménye, hogy a hitelezés lelassul, hiszen a piaci szereplők nehezebben (drágábban) jutnak pénzhez. Ez azt is jelenti, hogy a Nemzeti Bank gazdasági helyzete jobb lesz, hiszen a kiadott pénzért cserébe többet kap, így stabilizálódik a pénzügyi helyzet, csökken az infláció és erősödik a hazai valuta. Ha csökkenti a kamatlábat, akkor könnyebben lehet hitelhez jutni, bepörög a gazdaság, ami viszont inflációhoz vezet. Ezt a 2 faktort kell egy államnak figyelembe venni. (A megtakarításokra, állampapírokra, bankbetétekre járó kamat mindig alacsonyabb mint a Nemzeti Bank alapkamata, hiszen az paradox lenne ha olcsón kölcsönveszek pénzt amiért több kamatot kapok). Ha emelem a megtakarítások kamatait, akkor pénzt vonok el a gazdaságtól, az emberek nem költenek, hanem megtakarítanak, így pénzhez jutnak a bankok és az állam, csökken az infláció. Ha alacsonyak a megtakarítások kamatai, akkor az emberek kiveszik a pénzüket, elköltik és pörög a kereskedelem, ami viszont a nemzeti valuta gyöngülésével és az infláció növekedésével jár.
http://www.tradingeconomics.com/country-list/interest-rate
A Nemzeti Bank ennek a célnak megfelelően módosít a kamatokon. Az USA rekordmélységben tartotta nagyon hosszú ideig a kamatlábakat… fölpörgött a hitelezés, beindult a gazdaság (Ellenőrzés nélkül viszont ez hitelválságot eredményezett). Amennyiben „megbízható” államnak minősülök, úgy a befektetők ez a bizalom miatt abban az adott államban fektetnek be, ez habár pénzbeinjektálást eredményez, mégis drága mulatság, hiszen ha nem tudom jól „használni” azt a pénzt, akkor a kamatokat sem tudom kifizetni a nálam tartott pénzért cserébe. Az USA-nak és Svájcnak rekord alacsony a befektetési kamatlába, mégis oda viszik az emberek a pénzüket, mivel megbíznak az adott ország bankszektorában, tehát az amerikai bankok és rajtuk keresztül az állam alacsony kamatok mellett jutnak nagyon sok pénzforráshoz. Ezt Szerbia már nem tudja megtenni, hiszen alacsonyabb a bizalom, így emelni kell a kamatokat. Nagy általánosságban ki lehet jelenteni, hogy minél magasabbak a kamatok (akár kapok akár adok) annál nagyobb a kockázat. Ha én adom a pénzt, akkor azért fizettetek sok kamatot, mivel nagy a kockázat (emiatt van, hogy a személyi kölcsönök kamatai sokkal magasabbak, mint a jelzálogalapúaké, ugyanis ott van valami garancia a háttérben), ha én adom a kamatok akkor azért mivel meg kell győznöm a befektetőt, hogy vállalja a kockázatot, tartsa/fektesse be nálam a pénzét. (Ez pszichológiai kérdés sok esetben, hiszen egy ország vagy vállalat megítélése sokszor szubjektív, az érzelmekre épít nem a valós mutatókra. Lásd: Tőzsde).
Hogy működik ez a gyakorlatban?
Ausztrália is kamatvágáshoz folyamodott. Miért? Ausztráliának az a célja, hogy a belső fogyasztás és hitelezés beinduljon, a vállalatok és a lakosok is friss pénzhez jussanak, így fejlesztve a gazdaságot. Éppen emiatt kamatot csökkent. Ez előnyére fog válni az ország hanyatló bányaiparának.
http://www.bbc.co.uk/news/business-22430652
Európában ugyanez a helyzet. A pénzpiac és a hitelezés áll, egyrészt a bizalomhiány, másrészt a cégek bizonytalan helyzete miatt. Emiatt az Európai Központi Bank (ECB) ismét kamatot vágott. 0,75-0,5%-ra.
http://www.bbc.co.uk/news/business-22391177
Az alacsony kamatlábak előnye, hogy pörgésben tartja a gazdaságot (egy ideig, ameddig van kinek és miért hitelt fölvenni), viszont ha már huzamosabb ideje alacsonyan van, igaz, hogy olcsók a hitelek, de egyrészt nincs már kinek hitelt fölvenni, másrészt nincs mód tovább kamatot vágni sem. Az USA és az EU már nem tudják hova csökkenteni a kamatlábakat, hiszen a rendszernek vannak fönntartási költségei, ami alá nem mehetnek! Ezzel szemben Szerbia a magas alapkamat miatt még jó helyzetben van, és nyúlhat a hitelpiac stimulációjához amennyiben a gazdaság beindításának ezt a módját választja.
Dobó Róbert
UKROK – Független Polgári Kezdeményezés
Szóvivő
