Miért tartanak a németek ott, ahol?…Előttünk!
Létezik egy mondás, ami valahogy így hangzik… Hogyan kéri az osztrák a fizetését? – Az izzadságának megfelelően amennyit letörölt a homlokáról az elvégzett munka után. Kétségtelen, hogy bármennyire is pökhendinek és beképzeltnek tartjuk néha osztrák sógorainkat (hozzájuk hasonlóan a németeket is) egy valamiben bármikor leköröznek bennünket, ez pedig a munkamorál, a hatékonyság és a környezetükhöz való hozzáállás. A szegénység nem ok arra, hogy ne vágjuk vagy kaszáljuk le a füvet a kertben, vagy takarítsunk föl magunk körül.
A német és az osztrák gazdaság Európa legegészságesebbjei közé tartozik, a növekedési ütemük és a gazdasági stabilitásuk pedig a legmagasabb… emellett nem elhanyagolható, hogy a gazdasági válságot (amely valójában nem is létezik: http://delhir.rs/cimlap/friss-hireink/7806-valsag-mar-pedig-nincsen) a legjobban vészelték át. Miért van ez?
Csak a hozzáállásra fogni nem lehet a gazdasági fejlődést, bár az alapokat a munka-foglalkoztatási kúltúra adja meg. A Nemetek a történelem folyamán veresenykényszerben voltak a többi európai hatalommal szemben. Ezek a hatalmak jobb helyzetben voltak náluk, erősebb mezőgazdasággal rendelkeztek és több gyarmatuk volt. A Cári Orosz Birodalom kelet felé terjeszkedett, a Hollandok, Angolok Afrikában és Amerikában, A Spanyolok Dél-Amerikában, A Franciák Kelet-Ázsiában és így tovább. Az akkori Poroszország ebben a helyzetben csupán egyet thetett… mindent a leghatékonyabban tett. A porosz hadsereg volt a leghatékonyabb és legjobban ellátott Európában, a kincstár nem pazarolta a pénzeket luxuskiadásokra, fényűző palotákra, hanem nagyon pontos költségvetést vezetett. (Az alapokat I. Frigyes és fia I. Frigyes Vilmos rakták le, itt az 1650-1750-ig terjedő idószakra gondolunk).
Mirabeau: „Poroszország nem egy állam hadsereggel, hanem egy hadsereg saját állammal”
A történelmi hagyományokat átvéve, az ipari forradalom idején ugyanez a munka morál adta meg az alapját a német gazdaság fejlődésének. A kemény munka és a pontos könyvelés. Ezek olyan tulajdonságok, amelyek Közép-Európára sosem voltak jellemzőek. Az adócsalás például a magyar és a szerb hagyományok és kultúra része amely még a török háborúk idején épült be a nemzeti kultúrába. (Három-részre szakadt Magyarroszág amikor ugyazt a területet a magyarok a törökök és az osztrákok is adóztatták).
A XX. sz.-ban és az európai integrációkkal összhangban egy globalizált világba léptünk be. Ez a globalizáció és a szabad piac nagyban segíti a nemzetközi multinacionális vállalatok működését. Miért? Azért mert szabadon léphetnek be egy adott országba, kihasználják a piaci erejüket, szétzúzzák és tönkreteszik a helyi kisipart és monopóliumokat építenek. (A Tesco megteheti, hogy 180 napra fizet… közben a kiskereskedő tönkremegy a kinnlévőség miatt). Ezt a helyzetet látva, Németország és Ausztria a minőségi és hatékony termelés illetve a Klaszterrendszerre építette a gazdaságát. A klaszterekben olyan vállalatok vannak, amelyek hasonló iparágban tevékenykednek egyfajta „szövetkezetet” alkotnak amelyek vertikálisan és horizontálisan kapcsolódnak össze. Így megteremtették azt a keresletet és folytonos kereskedelmi láncot, ami miatt nem lehet őket kirekeszteni a piacról. http://www.isc.hbs.edu/econ-clusters.htm
A német gazdaság emiatt erős. Egy szervezet vagy egy egység rendelkezhet akármekkora, akár korlátlan erőforrásokkal is… ha azokat a nyersanyagokat, amelyek a rendelkezésére állnak nem megfelelően és hatékonyan használja föl valamilyen konkrét céllal. Ha nincs meg ez a cél, ha elszórjuk az erőforrásainkat olyan dolgokra, amelyek a cég működését nem segítik elő, akkor az a vállalat versenyképtelenné válik. Ha túl sok pénze van egy vállalatnak, akkor az egy szervezeti stratégia nélkül akár a vesztét is jelentheti, hiszen elkényelmesedik a struktúra, nem fektet innovációba, nem forgatja vissza a pénzt a vállalat célzott fejlesztésére, hanem egy ideig a fölhalmozott a javakból működik ameddig azokat föl nem éli majd szép lassan leépül. A szocialista vállalatok működésében ugyanez a folyamat figyelhető meg.
(http://delhir.rs/cimlap/friss-hireink/7867-a-voeroes-csillag-bukása)
A gazdasági fejlődés alapja a stabil piac amelyet kemény munkával, pontos tervekkel és megfelelő együttműködési mechanizmussal lehet megteremteni. Hiába van egy jó termékem, ha azt nem tudom eladni, mert nincs meg hozzá a kereskedelmi csatornám. Hiába van egy jó termékem, ha nem tudom legyártani, mivel nincsenek meg hozzá az alapanyagaim vagy az erőforrásaim. Hiába van egy jó termékem, ha nem tudom kinek eladni. Ezek az alapvető kérdések a vállalati stratégia szerves részét kell, hogy képezzék. „A németek még a „klotyóra” sem mennek el terv nélkül” tartja a mondás…
Emiatt stabilak és erősek, emiatt jók és hatékonyak. Németország sem a kánaán, nem „majmolni” kell mindent, ami onnan jön, viszont a spanyol viaszt sem kell föltalálnunk hanem át kell vennünk a jót és a hatékonyat!
Dobó Róbert
UKROK – Független Polgári Kezdeményezés
Szóvivő
