Elkezdődtek az 1944-es emlékpark munkálatai a csúrogi dögtemetőben – A szerb fél ismét hazudott, egyelőre elmarad Nikolić és Áder főhajtása a helyszínen

Több hónapos késéssel ugyan, de végre elkezdték a csúrogi 1944-es magyarellenes vérbosszú áldozatainak szentelt emlékpark területének tatarozását. A szerb félnek május elején kellett volna a munkálatokat megkezdenie a csúrogi dögtemetőben, azonban ez eddig elmaradt és már a helyi gazdák kezdték a területet kaszálni, a méteres füvet pedig takarmányként felhasználni.

Tomislav Nikolić szerb és Áder János magyar államfők korábban abban egyeztek meg a találkozójuk alkalmával, hogy május végén közösen hajtanak majd főt Csúrogon, azonban kevesebb mint tíz nap áll már csak rendelkezésükre az ígért határidő betartásáig. Vajon nem volt elég, hogy közel hetven évet vártunk? Vagy csak a koszovói politikai helyzet nem engedi, hogy további „megaláztatást” engedjen meg magának a szerb kormány?

A helyszínen járt Teleki Júlia csúrogi túlélő, az események kutatója is, aki a legnagyobb közösségi portálon a munkálatokról készült képeket közzétéve megjegyezte „Hogy emlékpark legyen, ahhoz nagyon sok munka kell még. A szemetet el kell hordani, a földet kiegyenesíteni és végül elkeríteni, hogy ne hordják vissza a szemetet. Az áramot is oda kell még vezetni ha kamerát akarnak felszerelni, ahogy megígérték„

A hétvégén a szabadkai konzulátus tagjai és Nikowitz Oszkár Magyarország nagykövete is a helyszínen járt, akik konstatálták, hogy a munkálatok nem haladnak. Sőt, az emlékpark tervei sem az eredeti ígéreteknek megfelelően néznek ki, vagyis a nagykikindai vállalkozó nem a tervrajzok alapján végzi a feladatát. A nagykövetség és a konzulátus munkatársai holnap döntenek arról, hogy meddig halasztják a közös főhajtást. Szerkesztőségünk érdeklődéssel várja, hogy vajon a nyilatkozatukban megdorgálják e a belgrádi felet, vagy egyszerűen átnéznek az elmaradások felett, amely az áldozatokra nézve is sértő és a szerb partner szavahihetőségében is éket vert.

Csúrogon a Topalov-raktárban már február 28-án elkezdődtek és május közepére be is fejeződtek azok a munkálatok, amelyekért a magyar kormány vállalt garanciát és amelyeknek forrásait a magyar állam adományai fedezték. A munkálatok értéke 10 millió dinár volt, amelyből a raktárt múzeummá alakították át, ugyanis ezen a helyen a magyar honvédség végzett ki helyi lakosokat.

Teleki Júlia korábban egy nyilatkozatában elmondta, hogy testvérének és nagyanyjának a sírját nem tudja már meglátogatni, mert a katolikus temetőt felszántották Csúrogon, a helyi katolikus templomban sem mondhat el imát lelki üdvösségükért, hiszen azt ledöntötték, még édesapját a helyi dögtelepen ölték le, több száz magyarral együtt, akiknek csontjait később elszállították. A falu magyarságát ezután elűzték vagy a Tiszaistvánfalvából kialakított lágerbe zárták. Hasonló sorsra jutott Zsablya és Mozsor magyarsága is, a falukat elmagyartalanították és a megemlékezéseknek mind ezidáig nem biztosítottak méltó helyet.

Sz. A.