Autókat gyújtanak fel a randalírozók
Stockholm elővárosaiban ötödik napja randalíroznak, és különleges rendőri egységeket vezényeltek a fővárosba.
A stockholmiak nagy része komoly félelemben él a történtek óta, itt nagyon szokatlan az ilyesmi, 200 éve nem volt háború, se felkelés az országban.
Stockholm elővárosaiban öt napja randalíroznak, autókat gyújtanak fel. A zavargások egy 69 éves férfi halálát követően kezdődtek. A férfi egy machétével hadonászott Husbyban, és miután a rendőrség hasztalanul próbált vele tárgyalni, lelőtték. A zavargók szerint a férfi rendőri túlkapás áldozata, felháborodásukat fokozta, hogy a férfit otthonában lőtték le, majd a rendőrség el akarta tussolni a történteket. Azonban ez nem sikerült, mivel több szemtanú is látta az esetet, valamint felvételeken is látszik, amint a hatósági szervek kihozzák a holtestet a lakásból.
Nagyon rossz helyzetben vannak az ott élő harmadik országbeli bevándorlók például, egy Mohamed nevű ember Stockholmban biztosan nem kap munkát.
Iskoláknál is gyújtogatnak
A zavargók csütörtök éjjel két iskolánál és egy rendőrőrsnél is gyújtogattak, illetve legkevesebb 15 autó esett a zavargások áldozatául Stockholm elővárosaiban. A vasárnap éjszaka óta tartó zavargásokban összesen már legalább száz autót megrongáltak. A svéd fővárostól északra, a főként bevándorlók lakta Rinkebyben és Husbyban mintegy négyszáz fős csoport gyújtogat és tör be kirakatokat éjszakánként.
Kilátástalan jövő
Az OECD adatai alapján a nem Svédországban született lakosok körében a munkanélküliségi arány 16, míg a svéd születettek körében csupán 6 százalékos. A skandináv országok közül Svédországban a legnagyobb a bevándorlók aránya, a migránsok leginkább a háború sújtotta országokból érkeznek, Irakból, Szomáliából, a volt Jugoszlávia területéről, Afganisztánból és Szíriából. Svédország mintegy 44 ezer menedékkérőt fogadott be, ez körülbelül 50 százalékos növekedést mutat a megelőző évekhez képest.
A felmérések alapján a fejlett országok között az elmúlt 25 évben itt mélyült leginkább a szakadék a szegények és a gazdagok között. Emellett számos nagyvárosokban egyre több a bevándorló, például a 12 ezres Husby lakosságának több mint 80 százaléka bevándorló, elsősorban Törökországból, Szomáliából, illetve a Közel-Keletről érkezett. A bevándorlási hullám következtében számos szociális lakást épített a kormány a külvárosokba, a legolcsóbb áruházak is ide települtek. A helyzet abszurditását mutatja, hogy akár két metrómegállóval arrébb a svéd villanegyedekben éli életét a helyi középosztály.
A munkanélküliség újratermelésében nagy szerepet játszik, hogy a fiatalok korán – akár 16 évesen – már kiesnek az iskolarendszerből, nem tanulnak tovább. A svéd oktatási rendszer nem nyújt számukra alternatívát, nem segítenek nekik a pályaválasztásban.
Azt már biztosan elérték a randalírozók, hogy soha ennyit nem volt még szó a bevándorlók helyzetéről, pedig évtizedek óta égető a probléma. A napokban svéd televíziókban egyre több vitaműsort szentelnek a kérdésnek. Azzal mindenki egyetért, hogy a jelenlegi állapot nem maradhat fenn és a rendőrségnek intézkednie kell. A szélsőjobboldali Svéd Nemzeti Demokrata Párt a kormány „engedékeny” integrációs politikájával magyarázza az eseményeket és szigorúbb rendőri fellépést vár. Ezzel szemben a bevándorlókat képviselő Megafonen ifjúsági szervezet álláspontja szerint a zavargások csak arra mutatnak rá, hogy a kormánynak végre kezdeni kellene valamit a munkanélküliséggel és az egyre erősödő rasszizmussal.
(hvg.hu nyomán)
