Mennyire fertőzött testileg és lelkileg a környezetünk? – Interjú dr. Nebojša Bohucki (rendkívül sokoldalú, magyarbarát) szabadkai epidemiológussal

Dr. Nebojša Bohucki, a Szabadkai Közegészségügyi Intézet epidemiológusa. Szabadkán született, csakúgy mint az ősei. Az általános és a középiskolát Szabadkán, az Egészségügyi Kart pedig Újvidéken fejezte be, majd 2009-ben diplomát szerzett az epidemiológiai szakirányon. A medicina csak egyike a számos érdeklődési területének. Például 1987 óta aktívan foglalkozik az Aikido harcművészettel, immár saját klubbal is rendelkezik. Napi szinten tanul több nyelvet, egyebek között japánt, kínait és arabot. Szabadideje egy részét a történelem, a földrajz és a vallások tanulmányozásának szenteli. Szerinte a tudás a legnagyobb érték és az ember hatalmának egyetlen igazi forrása, ennélfogva az embernek állandóan bővítenie kellene a látókörét.

Beszélgetőtársunk külön tiszteli a magyar népet, amiről szintén szó esik az interjúban.       

Melyek egy epidemiológus elsődleges feladatai?

– Az epidemiológia az egészségügy betegségmegelőző ágazata, amely elsősorban a közösséggel foglalkozik, tehát kevésbé az egyénnel. Fontos kiemelni, hogy nemcsák a fertőző betegségekre helyez hangsúlyt, hanem minden olyan kedvezőtlen egészségügyi jelenségre is, amely befolyásolja az adott közösség működését. A múltban a fertőző betegségek jelentették a legnagyobb gondot, manapság pedig előtérbe kerülnek a szív- és a daganatos betegségek, a cukorbetegség, a mentális elváltozások és számos más tömeges nem fertőző megbetegedés. Az epidemiológia választ ad arra a kérdésre mennyire elterjedt egy-egy egészségügyi rendellenesség, illetve betekintést nyújt egy adott falu, város, sőt az egész ország (vagy még szélesebb régió) lakosságának egészségügyi állapotába. Az immunizáció az epidemiológiához tartozó terület, hiszen a védőoltások révén megakadályozható a fertőző betegségek felbukkanása és terjedése, és ily módon óvható az egész lakosság egészsége.

Mekkorák az esélyek, hogy a clostridium baktérium okozta fertőzés, amely nemrég halálos esetekhez vezetett az užicei kórházban és más városokban is komoly következményekkel járt, a szabadkai kórházban is elterjedjen? Köztudott ugyanis, hogy az említett baktérium főleg a kórházi közegben „érzi jól magát”.

– A clostridium difficile baktérium az egész bolygónkon szétterjedt. Pl. számos állat emésztőrendszerében megtalálható. A teljesen egészséges felnőtt emberek 3-5 százalékánál is jelen van, míg az egy évnél fiatalabb gyermekek mintegy 70 százalékánal kimutatható, anélkül, hogy bármilyen klinikai képet produkálna. Ez a baktérium abban az esetben okozhat problémát, ha a bélflórában rendellenesség alakul ki, főleg az antibiotikumok szedése következtében. Amikor a baktérium zavartalan szaporodásnak indul, és egyúttal mérgező anyagokat kezd kitermelni, a későbbiekben súlyos következményekhez vezethet, akár halált is előidézhet. Bárhol a világon, bármelyik egészségügyi intézményben fennáll a bélflóra állapota felborulásának lehetősége, főleg ha a beteg a „saját clostridiájával” érkezik. Ugyanakkor megengedhetetlen, hogy a mérgező anyagokat terjesztő clostridia szétterjedjen a környezetre és a többi páciensre, mert abban az esetben már járványról beszélhetünk. Ilyen járvány általában akkor jelentkezik, ha az egészségügyi munkások nem tartják be a higiéniai szabályokat.

Melyek a leggyakoribb fertőző betegségek Szabadkán ?

– A felső légutak heveny gyulladásai a legelterjedtebb fertőző betegségek nemcsak Szabadkán, hanem más környezetekben is. Az összes fertőző megbetegedés több mint 90 százalékát képezik, míg a második helyen a bélfertőzések (leginkább a vírus okozta hasmenések) állnak. A többi fertőző betegség jóval ritkábban fordul elő.

Hány HIV-fertőzött személy volt tavaly (hivatalosan) Szabadkán és mekkora lehet a valós számuk? Hány előrehaladott fázisban levő AIDS-beteget ápolnak Szabadkán?

– A HIV-járvány kezdetétől a mai napig Szbadkán valamivel több mint 50 HIV-pozitív személyt regisztráltak. Közülük már 12-en meghaltak. Szabadkán a HIV-fertőzes domináns módja a szexuális érintkezés. A fertőzött személyek összetételében a férfiak mintegy 80 százalékban képviseltetik magukat. A betegek valós száma kétségkívül nagyobb, de nehéz megítelni, hogy mennyivel, ugyanis évi szinten kevesen tesztelik magukat, nemcsak Szabadkán, hanem más városokban is. A HIV-teszteken résztvevő polgárok számát illteően Szerbia európai viszonylatban a sereghajtók közé tartozik.

Milyen egyéb nemi betegségek jellemzőek a szabadkai lakosságra?

– A chlamydia fertőzés rendkívül elterjedt betegség. Krónikus jellege miatt komoly szövődményeket okozhat, pl. veszélyeztetheti a nemzőképességet, akár sterilitáshoz is vezethet. Csakúgy mint számos más nemi betegség, a chlamydia is gumióvszer használatával kerülhető el, de ezt a védekezési módszert környezetünkben az emberek nem alkalmazzák elég gyakran.

Ön szerint igaz-e, hogy az időnkenti, alaptalannak bizonyuló pánnikeltések, mint például az úgynevezett sertésinfluenza kapcsán, a gyógyszergyártók és a mögöttük-körülöttük álló körök üzleti érdekeit szolgálják?

– A fertőző betegségeket nem sikerült legyőzni. Igaz, a gyakoriságuk és a jelentőségük manapság kisebb mint a múltban, de az új betegségek megjelenése, valamint a meglevő vírusok és baktériumok mutációja elvileg olyan tömeges fertőzésekhez is vezethet, amelyek nagy számú ember megbetegedését és halálát okozhatják. A 21. században pl. ismét felbukkant a SARS-fertőzés (Severe Acute Respiratory Syndrome, magyarul Súlyos Heveny Légzőszervi Szindróma), továbbá több kontinensre kiterjedt a H1N1 járvány, vagyis az ún. sertésinfluenza. Az orvosok, legfőképpen az epidemiológusok feladata, hogy mindig objektív képet nyújtsanak az ilyen jelenségekről, amit ők legtöbb esetben meg is tesznek. Másrészt a médiumok gyakran helyt adnak szenzációknak és ún. exkluzív történeteknek, amelyek olykor rövid idő alatt körbejárják az egész világot, és utána már ezeket nem könnyű cáfolni. A nagy gyógyszergyártók érdekei persze külön témát kepeznek. A felsorolt tényezők közül mindegyik szerepet játszik. A 21. század emberének nem könnyű eldöntenie kinek higgyen.

Javul-e a higiéniai szint a szabadkai roma lakosság körében és általában az itteni polgárok között?

– Az epidemiológiában sokan kizárólag a járványtant, sőt olyan egészségügyi területet látnak, amely higiéniával, tisztasággal stb. foglalkozik. A epidemiológia hatásköre valami egészen más, bár maguk az orvos kollégák is furcsamód gyakran az epidemiológusnál érdeklődnek különböző objektumok és egyének higiéniájáról. A fentiekből kifolyólag nem tudok válaszolni a városunk és lakosainak higiéniai szintjéről.

Milyen méretű és jellegű pszichés, érzelmi, lelki „fertőzésekkel” találkozunk Szabadkán? Mennyire terjedt el a depresszió, a letargia, amely gyakran vezet öngyilkossági kísérletekhez?

– A Szabadka és az egész ország polgárainak mentális egészségéről szóló adatok meglehetősen hiányosak, ugyanis nem létezik egy átfogó rendszer, amelynek keretében lehetne követni az ilyen jellegű egészségügyi elváltozások mértékét. A szerbiai lakosság mentális egészségéről szóló legutóbbi felmérést még 2006-ban bonyolították le. Azóta szemtanúi lehetünk a gazdasági és az össztársadalmi helyzet folyamatos romlásának. A gazdasági világválság keletkezésétől kezdve állandó hanyatlás észlelhető. A munkanélküliek rekordszáma közvetlenül és összességeben befolyásolja a társadalom mentális állapotát. A nyugtatók szedése igencsak nagy méreteket öltött. 

Ki tudna-e emelni egy érdekes, bizarr, különleges esetet az eddigi pályafutásából?

– Napi szinten találkozunk különböző furcsaságokkal. Például a polgárok olykor az epidemiológustól kérnek segítséget, tanácsot, ha meghibásodik a kanalizáció, mert félnek a fertőzéstől, a járványtól, ahelyett, hogy az illetékes kommunális szolgálathoz fordulnának a hiba elhárítása végett.

Végezetül egy kérdés, amely nem kötődik az egészségügyhöz. Ön, mint bunyevác nemzetiségű ember, kiváló ismerője a magyar történelemnek és kultúrának. Honnan ered ez az érdeklődés?

– A város, ahol születtem, Szabadka Magyarország területén keletkezett és fejlődött. A 19. század második felétől az első világháború kezdetéig ez a fejlődés rendkívül gyors ütemű volt. Minden, ami itt építészeti és kulturális értelemben értékes és szép volt, a trianoni békediktátum előtti időszakban jött létre. Eleinte Szabadka az új délszláv államban Belgrád és Zágráb után a legnagyobb és legfejlettebb város volt. Utána azonban stagnálni, majd hanyatlani kezdett. Biztos vagyok benne, hogy ez nem véletlenül történt. Nemcsak Szabadka, hanem egész Délvidék kezdett tönkremenni. Az egykoron fejlett európai régióból, amelyet például a legsűrűbb és legdinamikusabb vasúti hálózat jellemzett, mára olyan terület vált, ahol a vonatok óránkénti 20 kilométeres sebességgel közlekednek. Magyarország kétségkívül jóbb házigazda volt. Ezzel a ténnyel is magyarázható a magyarság iránti érdeklődésem.

S. Z.