Áder szerint az EU katasztrófavédelmi segítségnyújtása egy nagy nulla

Az államfő a közép-, a kelet- és a délkelet-európai országok pozsonyi csúcstalálkozóján hárompontos javaslatcsomagot terjesztett elő a jelenlegi, szerinte bürokratikus rendszer javítására

 A köztársasági elnök szerint vízválasztóhoz értünk. Óriási felelőtlenség lenne, ha nem számolnánk azzal, hogy néhány éven belül újabb, akár még a mostani rekordot is megdöntő árvíz érkezhet.

 „Bürökratikus és lassú eljárás”

A hárompontos javaslatcsomagot ismertetve az államfő elsőként a Szolidaritási Alap bürokratikus és lassú eljárásának megváltoztatását említette. Elmondta, az egymilliárd eurós alapban nincs jelenleg pénz, de emellett nagyon szigorú szabályok vonatkoznak arra, hogyan lehet pályázni a forrásra. Egy meghatározott kárérték-küszöbérték felett lehet igényelni belőle, de az elmúlt 10 évben a kért kárösszegeknek átlagosan mindössze 4 százalékát fizette ki az unió, azt is a legjobb esetben csak majd egy év elteltével. Kitért arra, hogy Magyarországon várhatóan a kár összege nem fogja elérni ezt a küszöbértéket.

Új eszközök, lehetőségek

Szerinte növelni kellene az összeg nagyságát, gyorsítani az eljárást és azt javasolta, hogy olyan célokra is lehessen kifizetni belőle, amelyekre eddig nem lehetett. A javaslatcsomag második pontjaként új pénzügyi eszközök, lehetőségek kitalálását vetette fel Áder János. Példaként említette, hogy kedvezményes kamatozású, vagy akár kamatmentes kölcsönt is kaphassanak a bajba jutott országok úgy, hogy az ne számítson bele az államadósságba, hisz az igénylők nem tehetnek róla, hogy ilyen helyzetbe kerülnek. Szerinte ezek a megoldások ma szokatlanok és idegenek az Európai Unió bürokráciájának gondolkodásmódjától.

A megelőzést hangsúlyozta

Az államfő harmadik pontként azt javasolta, hogy a regionális fejlesztési forrásokból hangsúlyosabb részt kellene elkülöníteni a megelőzésre. Arra a kérdésre, hogy az államfők miként fogadták a javaslatcsomagot, azt mondta: úgy látta, hogy van fogadókészség erre. Előrevetítette, hogy a Visegrádi Négyek találkozóján is szeretné felvetni ezt a kérdést. Megjegyezte ugyanakkor, hogy szerinte az EU bürokráciájának meggyőzése sokkal nehezebb feladat. A köztársasági elnök úgy vélte, az uniós országokban élők joggal várják el, hogy ezzel a problémával időben foglalkozzanak, ne pedig akkor, amikor „egy sokkal súlyosabb árvíz vagy egy sokkal súlyosabb természeti katasztrófa sokkal súlyosabb, drámaibb következményekkel figyelmeztet minket a felelőtlenségünkre, arra, hogy nem végeztünk el egy munkát”.

M1 nyomán T. T.