Jobbik: A gárdistákért dolgozni megtiszteltetés!
A párt felháborítónak találta a strasbourgi bíróság ítéletét, miszerint a szocialista kormányok jogszerűen oszlatták fel a Magyar Gárda egyesületet, így további lépéseket tesznek az ügyben.
A Magyar Gárda Egyesület bírósági feloszlatása nem sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményében lefektetett gyülekezési és egyesülési szabadságot – mondta ki keddi ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága Strasbourgban. A Jobbik szerint a gárda szelleme nem feloszlatható, mert azt bajtársiasság és önzetlenség alkotja.
A strasbourgi törvényszék szerint egy „lényegében rasszista” jogrend megvalósítása érdekében tett első lépéseknek volt tekinthető a Magyar Gárda munkássága, továbbá szerintük a Mozgalom az Egyesület részeként működött. Így gyakorlatilag helyt adtak annak a betiltásnak, amit a Gyurcsány–Bajnai-kormányok hoztak a nemzeti szervezet ellen.
A bíróság megállapítja ugyan, hogy az egyesület feloszlatása drasztikus lépés volt a magyar hatóságok részéről, ugyanakkor úgy ítéli meg, hogy a magyar bíróság a lehető legkevésbé „erőszakosan” rendezte az ügyet, és a hatóságok korábban többször is felhívták az egyesület figyelmét, hogy az általa támogatott Magyar Gárda Mozgalom tevékenysége törvénysértő.
A strasbourgi bíróság megállapítása szerint a magyar bíróságok végkövetkeztetése ebben az ügyben sem önkényesnek, sem ésszerűtlennek nem tekinthető: „a mozgalom tevékenysége és megnyilvánulásai a roma kisebbség és a magyar többség közötti faji ellentéten alapultak” – állították.
Vona Gábor Jobbik-elnök, aki megtámadta az itthoni betiltás jogosságát, úgy érvelt, hogy az egyesület és a mozgalom egymástól függetlenül működött, az egyesült tagjai nem vettek részt a mozgalom tevékenységében. Emellett azt állította, hogy a magyar hatóságok nem bizonyították megfelelően, hogy az egyesület bárkinek a jogait is egyetlen esetben megsértette volna.
A bíróság ennek ellenére úgy ítélte meg, hogy például a Tatárszentgyörgyön történt felvonulás esetében nem állapítható meg, hogy „nem csak a rendőrség jelenléte” akadályozta meg az erőszakot.
Az olyan történelmi tapasztalatokból fakadóan, amilyen például a nyilaskeresztes mozgalom is volt, bizonyosan megfélemlítő hatása van egy nemzeti kisebbség tagjaira, ha faji elkülönülést hirdető félkatonai felvonulások egy egyesületre támaszkodhatnak, főleg ha ezt a kiszemelt közösség az otthonában, kiszolgáltatott szemlélőként, „foglyul ejtett közönségként” kénytelen eltűrni – állapítja meg a strasbourgi bíróság a Magyar Távirati Iroda beszámolója szerint.
A tatárszentgyörgyi esetben a mozgalom megnyilvánulásai nyilvánvalóan az állítólag a „cigánybűnözésért” felelős roma közösség ellen irányultak – állapítja meg a bíróság, ám azt nem tudják, ez valójában mit jelent. Mint ahogy a gárdistáknak szendvicset és üdítőt, olykor éjszakai szálláshelyet biztosító civil magyar lakosság ténykedésének miértjével sem foglalkoztak.
Ha a gyülekezés szabadságát rendszeresen arra használják, hogy nagy csoportok másokat megfélemlítő felvonulásokat tartsanak, akkor az államnak jogában áll a gyülekezési szabadságot korlátozó intézkedéseket hozni, amennyiben az a nagy méretű, félelemkeltő felvonulás által a demokráciára jelentett veszély elhárításához szükséges – mutat rá a bíróság.
Ítéletében a testület arra is utal, hogy az államnak mintegy kötelessége fellépni az ilyen szervezetek ellen, ha ugyanis nem ezt teszi, azzal gyakorlatilag hallgatólagos beleegyezését adja a szervezetek működéséhez.
A Jobbik közleményben reagált az ítéletre. A párt szerint felháborító, „a valósággal és a társadalom elsöprő többségének véleményével köszönőviszonyban sincs” a strasbourgi bíróság ítélete, mely nem talált kivetnivalót a Magyar Gárda Gyurcsány–Bajnai-kormányok alatt politikai nyomásra történt feloszlatásában.
Mint emlékeztetnek, e kormányok regnálására volt jellemző mind a 2006. őszi véres rendőrterror, mind a vidéki embereket egyre jobban sújtó bűnözési hullám, melyek a Magyar Gárda létrejöttének közvetlen kiváltó okai.
„Különösen vérlázító, hogy míg a strasbourgi bíróság a vörös csillag viselését nem kifogásolja, addig a bűnözéssel sújtott emberek melletti jogszerű, erőszaktól mentes szolidaritásvállalást elítéli.” – fogalmazott a közlemény szerzője, Dr. Gaudi-Nagy Tamás jogvédő, a párt országgyűlési képviselője. Visszautasítják továbbá azt a feltételezést, hogy a Magyar Gárda megmozdulásai egy „lényegében rasszista” jogrend megvalósítására irányultak volna.
A Jobbik továbbra is fenntartja, hogy a Magyar Gárda Egyesület és a vele tévesen azonosított Mozgalom feloszlatását jogszerűtlenül mondták ki, ezért a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarájához, mint speciális jogorvoslati fórumhoz fordulnak – jelentették be.
A nemzeti párt szerint a gárdisták számtalan alkalommal bizonyították, hogy „megérdemelt az a szeretet és bizalom, mely a tisztességes emberektől árad feléjük” – legyen az adománygyűjtés és -osztás a rászorulóknak, hóhelyzet, véradás vagy árvízi védekezés, „a gárdisták önzetlenül tették, amit lelkiismeretük diktált”.
A közlemény leszögezi: A gárdistáknak az az emberi, bajtársi közössége, mely az évek során összekovácsolódott, nem oszlatható fel és nem tiltható be. Megtiszteltetés köztük és velük egy közösségben lenni és értük jogvédő küzdelmet folytatni – fogalmazott a párt országgyűlési képviselője.
MTI – Alfahír
